|
"Ha az orvosok nem lesznek táplálkozási szakértők, akkor a táplálkozási szakértők lesznek az új orvosok. A jövő orvosa nem orvosságot fog felírni, hanem felkelti páciensei érdeklődését a diéta, testkultúra iránt. Továbbá megmutatja nekik, a betegségek okát és a megelőzés módját."
A bőrbetegek diétája elsősorban az "alimentáris" azaz étel (ital) eredetű kiütések (főként csalán), az ekcéma, a pattanásosság, a rozácea, a pikkelysömör esetében fontos, de a hajhullás, a gombás betegségek megszüntetésében is markáns segítsége a betegnek. Csalánkiütés: Szinte "nulldiétával" kezdünk, azaz 3 napig koplal a beteg, ilyenkor főtt burgonyát, rizst, kétszersültet ehet, s vizet ihat. (Megjegyzem: a kenyérben legalább 14 féle adalékanyag van, a burgonya, rizs is tartalmazhat különböző anyagokat!) Az étrendet ezután bővíteni lehet, de minden nap csak egy ételféleséggel, pl. tejtermékekkel, csirkehússal, tojással, sertéshússal stb. A tünetek jelentkezése esetén így már könnyebb lesz gyanuba venni az aznapi ételféleségek valamelyikét. Lehetőleg a terhelés legvégén fogyasszunk csak konzerv ételeket, színezett üdítőket, tartósított dolgokat, s szintén egyenként, hogy meg tudjuk figyelni a reakciókat. Az ételekre, italokra írt "E" betűkre különösen figyeljünk, mert ezek okozzák manapság a legtöbb ételallergiát. Emellett igyekezzünk "bio" ételeket fogyasztani, melyek nem tartalmaznak ártalmas anyagokat. (Ma már kapható bio-kenyér és ún. nemEs kenyér, melynek készítésekor nem használnak tartósítószereket.)
Pattanások, akne: Régóta megfigyelt jelenség, hogy a pattanások hirtelen megszaporodását bizonyos ételek fokozzák. Ilyenek a zsíros ételek, az olajos magok (napraforgó, dió, mogyoró, csokoládé, kakaó), de a fűszerek mértéktelen használata is biztosan rontja a bőr állapotát. Az alkohol fogyasztása, a cigaretta, a forró kávé és tea szintén fokozza a tüneteket. Mivel a betegségnek elsősorban hormonális alapja van, megfigyelhető a pattanások "kivirágzása" stresszes állapotokban, például a vizsgázó hallgatókon sokkal több jelentkezik, mint a szorgalmi időszakban. Rozácea: Tulajdonképpen az akne különleges formája, mely főként nőkön gyakori, s az arc közepén vörös csomókkal, pattanásokkal, értágulatokkal és hegesedéssel jár. Mivel gyakran találunk belső gócként emésztőszervi panaszokat, leginkább egy gyomor- vagy májbeteg diéta a hatásos illetve a fenti megszorítások. Különösen rosszul reagál a rozáceás beteg a forró ételekre, így ezeket mindenképp kerülje, és lehetőleg alkohol egyáltalán ne fogyasszon! (borvirágos orr!) Pikkelysömör: Régen májbetegség kísérőjének tartották, ezért ilyen jellegű diétát írtak elő a betegeknek. Érdemes megjegyezni, hogy pl. az arab világban, ahol a sertéshús fogyasztását a vallás tiltja, kevesebb a pszoriázisos beteg, bár ott a tüneteket javító napfényből több van. A tünetmentes időszakot az alkoholfogyasztás szintén rövidíti. A vörös húsok kerülése amiatt lehet fontos, mert lebontásukkor sok húgysav keltkezik, ami e betegségnél eleve magasabb szinten van jelen a vérben, s ez izületi panaszokhoz vezethet.
Gombás betegségek: Elsősorban a Candida albicans nevű sarjadzógomba viselői számára fontos a szigorú, néha sajnos 3-6 hónapig is eltartó diéta. Ennek alapja, hogy a gomba számára is igen fontos szénhidrátokból, főként a cukorból ne fogyasszon a páciens. Emiatt kell kerülnie a kenyér és péksütemények, a burgonya, rizs és a tészták fogyasztását, s ami a cukor egyik fő forrása, a gyümölcs is a tiltólistára kerül! Gyakorlatilag a halak, húsok fogyasztása megengedett, de a tejtermékek szintén rosszabbíthatják a beteg állapotát. „Azzá válsz, amit megeszel.” (Hippokratesz)
Vércsoport diéta: Hogy néha a szigorúan betartott diéta mellet is rosszabbodik egy betegség, régi megfigyelés. Peter J. d' Adamo és édesapja John d' Adamo rájött, hogy ennek oka a vércsoportok különbözőségéből adódik. A teória jórészt arra épül, hogy bizonyos ételek felszínén található fehérjék (a lektinek) "összeragasztanak" bizonyos molekulákat, és sejteket azoknak az embereknek a szervezetében, akik nem alkalmasak ezeknek az ételeknek a fogyasztására. Mindez betegségekhez és elhízáshoz vezet. A diéta alapelve, hogy az őseink mind 0-ás vércsoportúak voltak, és mint vadászok, főként húst ettek. Később megjelent a földművelés és vele az A vércsoport, amely olyan változásokat (adaptáció!) okozott az emésztőrendszerben, amely képes volt alkalmazkodni a növényi táplálékhoz, pontosabban a gabonához. Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt pedig megjelent a B vércsoport, majd mindössze körülbelül ezer éve az AB is - az ilyen vércsoportú embereknek van a legfejlettebb emésztőrendszere, tehát ők szinte bármit ehetnek anélkül, hogy károsítaná a szervezetüket.
"Életerőnket nem őrizhetjük meg tiszta levegő, tiszta víz, egészséges táplálék és tiszta gondolatok nélkül."
|


Thomas Alva Edison


Gandhi
