Kezdőoldal |
Diéta bőrbetegeknek

 

"Ha az orvosok nem lesznek táplálkozási szakértők, akkor a táplálkozási szakértők lesznek az új orvosok. A jövő orvosa nem orvosságot fog felírni, hanem felkelti páciensei érdeklődését a diéta, testkultúra iránt. Továbbá megmutatja nekik, a betegségek okát és a megelőzés módját."

edison_arckep.jpg
Thomas Alva Edison


A bőrbetegek diétája elsősorban az "alimentáris" azaz étel (ital) eredetű kiütések (főként csalán), az ekcéma, a pattanásosság, a rozácea, a pikkelysömör esetében fontos, de a hajhullás, a gombás betegségek megszüntetésében is markáns segítsége a betegnek.

1987-ben kezdtem el magánpraxisomat. Egy év múlva jelentkezett nálam egy házaspár a szomszédságomból, akik mindketten csalánkiütések miatt szenvedtek. Miután a klinikán nem szerettek volna hosszasan benntartózkodni, megbeszéltük, hogy otthon is tarthatják a szigorú diétát, aminek lényege az volt, hogy  minden nap csak egy-egy ételféleséget kell fogyasztani, és minden enni-, innivalót, csemegét rögzíteni kell egy kis naplóban. A férjnek azt javasoltam, kezdjük a koplalással, és egyenek csak kétszersültet egy napig.

- Doktor úr! Én élelmiszermérnök vagyok. Tudom, hogy egy "sima" kenyérbe 14 féle adalékot teszünk. Hogy lesz ebből diéta? - kérdezte.

Azóta tudom, hogy a dolgok nem olyan egyszerűek, s azóta üldözöm a táplálékainkban (ma már tudom, a gyógyszereinkben, a vitaminokban is) előforduló adalékokat: színezékeket, tartósítószereket, ízfokozókat, azaz az E-számokat. Javaslom, leginkább ezzel kezdje Ön is a diétát, s ne egyen konzerv ételeket, ne használjon ízesítőket, ne igyon üdítő italokat!

Az étrenddel éppúgy ronthatjuk bőrünk állapotát, mint különböző károsító anyagok használatával. Az előbbire jó példa a csokoládé, kakaó, az olajos magvak által provokált akne. Az utóbbi években kutatások a lisztben található glutén szerepét emelik ki, ami úgy tűnik, nemcsak a bélfal károsító hatása miatt okoz felszívódási zavarokat következményes hiánybetegségekkel, hanem hormonszerű hatása révén felelős lehet akár a PCOS-ért (policisztás petefészek betegségért) és a meddőségért is. Glutén emellett különböző idegbetegségek kialakításában is felelős lehet, és nagyon valószínű, hogy az I. típusú cukorbetegség radikális terjedésében épp oly' fontos rizikófaktor, mint a tejben található IGF (inzulinszerű növekedési faktor). A tejes és lisztes ételek kerülése így az alábbi összes betegségnél meggondolandó.

Csalánkiütés: Szinte "nulldiétával" kezdünk, azaz 3 napig koplal a beteg, ilyenkor főtt burgonyát, rizst, kétszersültet ehet, s vizet ihat. (Megjegyzem: a kenyérben tehát legalább 14 féle adalékanyag van, a burgonya, rizs is tartalmazhat különböző anyagokat!) Az étrendet ezután bővíteni lehet, de minden nap csak egy ételféleséggel, pl. tejtermékekkel, csirkehússal, tojással, sertéshússal stb. A tünetek jelentkezése esetén így már könnyebb lesz gyanuba venni az aznapi ételféleségek valamelyikét.

Lehetőleg a terhelés legvégén fogyasszunk csak konzerv ételeket, színezett üdítőket, tartósított dolgokat, s szintén egyenként, hogy meg tudjuk figyelni a reakciókat. Az ételekre, italokra írt "E" betűkre különösen figyeljünk, mert ezek okozzák manapság a legtöbb ételallergiát. Emellett igyekezzünk "bio" ételeket fogyasztani, melyek nem tartalmaznak ártalmas anyagokat. (Ma már kapható bio-kenyér és ún. nemEs kenyér, melynek készítésekor nem használnak tartósítószereket.)

Ha nem találjuk az allergént, érdemes belső, gyulladásos gócokra gondolni. Ilyenkor jó tesz a paraziták kiirtása széles spektrumú gyógynövény készítménnyel.

Ekcéma: Az előző diétához hasonlóan érdemes eljárni, és tartani is az ételadalékok tilalmát. Főleg csecsemőknél, kisgyermekeknél - kiváltképp, ha ezt pozitív megfigyelés vagy vérvétellel igazolt esetben - célszerű a gyanúba vett ételféleségek végleges elhagyása. Ha bizonytalanok vagyunk egy-egy ételféleség kóroki szerepében, ne koplaltassuk szegény piciket, mert fejlődésükhöz sok mindenre szükség van. Önmagában pl. a tej vagy tojás elhagyása étrendjükből csak akkor hoz látványos javulást, ha valóban érzékenyek rájuk. (A statisztikák szerint egyébként a gyerekek 1/3-a tejérzékeny, 11 %-uk tojásra allergiás, csaknem ennyien érzékenyek a lisztből készült ételekre.) Ekcémában jó hatású vitaminok szedése mellett probiotikumok fogyasztása.
dyshydrosis.jpg

Pattanások, akne: Régóta megfigyelt jelenség, hogy a pattanások hirtelen megszaporodását bizonyos ételek fokozzák. Ilyenek a zsíros ételek, az olajos magok (napraforgó, dió, mogyoró, csokoládé, kakaó), de a fűszerek mértéktelen használata is biztosan rontja a bőr állapotát. Az alkohol fogyasztása, a cigaretta, a forró kávé és tea szintén fokozza a tüneteket. Mivel a betegségnek elsősorban hormonális alapja van, megfigyelhető a pattanások "kivirágzása" stresszes állapotokban, például a vizsgázó hallgatókon sokkal több jelentkezik, mint a szorgalmi időszakban. Az ételek közül kerülendő a tej és tejtermékek fogyasztása, pro- és prebiotikumot inkább tabletta formájában fogyasszon a páciens! Kifejezetten rossz lehet a glutén fogyasztása is, így a kenyérféleségeket is mellőzni kellene a tésztákkal együtt. Minél több zöldséget egyen a beteg! Probiotikumok mellett magas B-vitamin tartalmú táplálékkiegészítők, cinket, szelént tartalmazó szerek, fitoösztrogénekben gazdag növényi kivonatok sokat segíthetnek.

Rozácea: Tulajdonképpen az akne különleges formája, mely főként nőkön gyakori, s az arc közepén vörös csomókkal, pattanásokkal, értágulatokkal és hegesedéssel jár. Mivel gyakran találunk belső gócként emésztőszervi panaszokat, leginkább egy gyomor- vagy májbeteg diéta a hatásos illetve a fenti megszorítások. Különösen rosszul reagál a rozáceás beteg a forró ételekre, így ezeket mindenképp kerülje, és lehetőleg alkoholt egyáltalán ne fogyasszon! (borvirágos orr!) Probiotikumok szedése központi eleme a diétának.

Pikkelysömör: Régen májbetegség kísérőjének tartották, ezért ilyen jellegű diétát írtak elő a betegeknek. Érdemes megjegyezni, hogy pl. az arab világban, ahol a sertéshús fogyasztását a vallás tiltja, kevesebb a pszoriázisos beteg, bár ott a tüneteket javító napfényből több van. A tünetmentes időszakot az alkoholfogyasztás szintén rövidíti. A vörös húsok kerülése amiatt lehet fontos, mert lebontásukkor sok húgysav keltkezik, ami e betegségnél eleve magasabb szinten van jelen a vérben, s ez izületi panaszokhoz vezethet. D-vitamin emelt szintű bevitele mellett jó hatást érünk el ligetszépe olajjal, omega 3 zsírsavakkal, szója-lecitinnel.

Hajhullás: Specifikus diétája nincs, ám fontos, hogy a sejtek normál működéséhez szükséges vitaminokból (A, C, B-vitaminok, biotin), ásványanyagokból (vas, cink), nyomelemekből (szelén, réz) jól felszívódó készítményekből, ún. "táplálék kiegészítőkből" minden nap juttassunk szervezetünkbe. A táplálékkal ugyanis nem győzünk annyi nélkülözhetetlen alkotórészt kinyerni, mint amennyit a szintén bennük lévő káros anyagok eltüntetésére felhasználunk e fontos anyagokból. A régi vitamintáblázatok aluldozírozottnak tűnnek a változó életmód, étkezési szokások, a stressz, a dohányzás és más légszennyezés miatt, ezért pl. a rákmegelőzésben is fontos szerepet játszó, egyik legfontosabb "antioxidánsunk", a C-vitamin dózisát ma már nem 50-60 mg-ban határozzák meg a modern, ortomolekuláris medicina hívei, hanem 1000-3000 mg napi adagban!
alopecia1kicsi.jpg

Gombás betegségek: Elsősorban a Candida albicans nevű sarjadzógomba viselői számára fontos a szigorú, néha sajnos 3-6 hónapig is eltartó diéta. Ennek alapja, hogy a gomba számára is igen fontos szénhidrátokból, főként a cukorból ne fogyasszon a páciens. Emiatt kell kerülnie a kenyér és péksütemények, a burgonya, rizs és a tészták fogyasztását, s ami a cukor egyik fő forrása, a gyümölcs is a tiltólistára kerül! Gyakorlatilag a halak, húsok fogyasztása megengedett, de a tejtermékek szintén rosszabbíthatják a beteg állapotát. Stabilizált oxigén cseppek, komplex parazitairtók, grapefruitmag kivonat értékes segítség a gombás betegségek kezelésében.


„Azzá válsz, amit megeszel.” (Hippokratesz)

eat.jpg vorosvert.jpg

Vércsoport diéta:

Az, hogy néha a szigorúan betartott diéta mellet is rosszabbodik egy betegség, régi megfigyelés. Peter J. d' Adamo és édesapja John d' Adamo rájött, hogy ennek oka a vércsoportok különbözőségéből adódik. A teória jórészt arra épül, hogy bizonyos ételek felszínén található fehérjék (a lektinek) "összeragasztanak" bizonyos molekulákat, és sejteket azoknak az embereknek a szervezetében, akik nem alkalmasak ezeknek az ételeknek a fogyasztására. Mindez betegségekhez és elhízáshoz vezet.

Ennek a diétának a létjogosultságát mind a genetika, mind az immunológiai felől megtaláljuk. A világon ma ismert összes élőlény örökítő anyaga, a DNS egyetemlegesen ugyanazokat a fehérjéket kódolja bennünk, az ételeinket jelentő növényekben, állatokban, de még mikrobáinkban is. Az 1880-as évektől kezdve ismert volt, hogy bizonyos növények kivonata hatására a vörösvértestek összecsapzódnak, agglutinálódnak. 1940-ben olyan agglutinineket fedeztek fel, melyek a sejteket, azok vércsoport aktivitása alapján összeragasztották, agglutinálták. Bár a lektin kifejezést eredetileg olyan agglutininekre használták, melyek különböző vérsejtek között különbséget tett, manapság általánosabban használják.

 

vercsoportok.jpg

Vércsoportok

Ezeket a korábban fito-hemagglutinineknek nevezett anyagokat tehát ma lektineknek szokás hívni, hiszen nemcsak a növényekben vannak. Karl Landsteiner 1901-ben így felfedezte az emberi vércsoportokat, amiért 1930-ben megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Később Alexander Weinerrel együtt azonosították a Rh-faktort 1937-ben. Az A és B vérmintákat az osztrák orvostudós egy-egy babféle kivonatával csapta ki. Ma már tudjuk, hogy minden növényi és állati eredetű élelmiszerünkben vannak hasonló kicsapó, agglutináló anyagok, s ezek ismeretében könnyebb megérteni egy csomó allergiás betegséget.

landsteiner.jpg

Karl Landsteiner

Az említett lektinek nem okoznak persze mindig akut tüneteket, pl. allergiát, de immunitásunk állandó támadásával gyengítik, áthangolják azt, vagy szerepet játszhatnak az autoimmunitás kialakításában is.

Mi is történik, ha az említett lektinek találkoznak a vörösvértesteinkkel? Azok összecsapzódnak, mint a pénztekercsek, s az ilyen apró vérrögök nem képesek a kapillárisokon átjutni. Ennek következménye az lesz, hogy a reakció helyén, a bélbolyhokban elhalások alakulnak ki. Ha ezek kicsik, csak kellemetlen érzést, puffadást, hasmenést (irritábilis bél szindróma), fáradékonyságot okoz a jelenség, súlyosabb esetben fekélyek is kialakulnak (lásd. Chron-betegség, colitis ulcerosa!).

copy_of_ideal_blood.gif rbc;_aggregation.jpg

Ideális esetben a vörösvértestek egymástól távol vannak, az agglutináció pénztekerccsé formálja őket.

A bélnyálkahártya károsodása két következménnyel jár még az említett tüneteken kívül. A sérült bélfalon olyan anyagok is átjutnak, melyek egyébként nem tudnának, így nagyobb molekulák is, maguk a lektinek/haemagglutininek is. Mit is tesznek ezek a vörösvértestekkel? Összeragasztják őket - most már az egész szervezetben, ezáltal a vér sűrűségét okozzák, azaz fokozzák a trombózis veszélyt. Ezzel zavarják a tápanyag és oxigén szállítást, ami főként az agy és a szív esetén jelenthet nagyobb problémát - növekszik az infarktus, a keringési betegségek veszélye, de egyúttal romlik az immunitás hatásfoka is, ami növeli a fertőzések veszélyét. (A vírusok felszínén lévő haemagglutininek - H1, H2... - ugyancsak emiatt jelentenek problémát, mert általuk pl. a tüdőben keringő sűrű vérben könnyebben szaporodnak el a tüdőgyulladást okozó baktériumok, s végül ez okozza a beteg halálát, nem maguk a vírusok.)

 h1_lektin.jpg szoja_lektin.jpg

H1 influenza lektinje                                      Szója lektinje

Szerencsére, nem ide rakódnak le maguk az étel lektinek, inkább a kötőszövetekben dúsulnak, így nem jelentenek közvetlen veszélyt egészségünkre. Nem is okoznak addig nagy bajt, amíg csak a zsírszövetben halmozódnak fel, de lassú lerakódásuk az izületi felszíneken már fájdalmas gyulladásokat okoz.

 Főzéssel és sütéssel szerencsére sok lektin inaktiválódik (a krumpli csak 200-250 fokon "méregtelenítődik" a sütőben), de hátulütője ennek az, hogy a vitaminok, enzimek is tönkremennek a hő hatására. Érdemes olyan ételekből többet fogyasztani, melynek immunanyagai nem károsak, sőt előnyösek vércsoportunk szerint, és azokról, melyek rosszat tesznek nekünk, inkább le kell mondanunk még akkor is, ha eddig kedvenceink voltak, és (látszólag) nem okoztak semmilyen bajt.

A korábban általam is kevéssé allergizálónak gondolt burgonya pl. igencsak bővelkedik lektinekben.  Az eredmény nem bőrkiütés lesz, hanem csökkent immunitás; a kötőszövetekben, inakban lerakódó immunkomplexek – azaz ízületi panaszok. Érdemes kipróbálni azt, amit német reumatológusok javasolnak: 3 hétig elhagyni a krumplit az étkezésből, és gyógyszer nélkül is elmúlnak az ízületi fájdalmak.

A vércsoportos táplálkozás új terület, az orvosok zöme nem hisz benne. (A hit nem is foglalkozik a tényekkel.) Ajánlom nekik is figyelmükbe Peter D'Adamo könyveit. Megértése részükről könnyebb lesz, mert mi, orvosok többet tanultunk az immunológiáról és a genetikáról. Utóbbinak csak érintőleges ismerete is világossá teszi, hogy az univerzálisan kódoló DNS minden génje a Föld minden fajában ugynazon fehérjék képzését indukálja. Ez a magyarázata az immunológiában oly' jól ismert keresztreakcióknak is: pl. parlagfűallergiás a dinnyétől is beteg lesz.

 

verkepek.jpg

Az oxigenizáltság önmagában segíti a vörösvértestek mozgását.

A haemagglutininek, mint fentebb is írtam, kórokozóinkban is jelen vannak, ezt jelzi a H betű a vírusok esetében is. Ez, ami a fertőzést súlyosbítja, hiszen a sűrűsödő vér a légzőszervünkben is jelen van, s az általa okozott keringési zavar tüdőgyulladást hoz létre, s a károsodott területen a mindig lesben álló baktériumok jó táptalajra találnak. A légutak saját flórája (melyben tünetmentesen patogének is mindig akadnak) állandó jelenlétével csak valamilyen gyengeségre vár. Morbid kijelentéssel azt szoktam mondani, mindenki tüdőgyulladásban hal meg, kivéve, ha fejbe lövik, mert akkor nem éli azt meg. (Az igazság az, hogy minden haldoklón kialakul ez a rettegett kór, ha másként nem, társbetegségként.)

Áttörés a témában, hogy az egyik multinacionális, de magyar tulajdonú, vitaminforgalmazó cég vércsoport szerinti táplálék kiegészítőket hozott be Európába, így hazánkba is. Ezekben a termékekben a különböző összetételben szereplő védőanyagok a vércsoportonként eltérő gyakorisággal jelentkező, jellemző betegségek ellen is segítséget nyújthatnak.

 

A diéta alapelve egyébként, hogy az őseink mind 0-ás vércsoportúak voltak, és mint vadászok, főként húst ettek. Később megjelent a földművelés és vele az A vércsoport, amely olyan változásokat (adaptáció!) okozott az emésztőrendszerben, amely képes volt alkalmazkodni a növényi táplálékhoz. Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt pedig a fejlődés eredményeként megjelent a B vércsoportú ember, amelyik jobban tolerálta a gabonaféléket és a tejet, majd mindössze körülbelül ezer éve az AB is. Azt gondolnánk, az ilyen vércsoportú embereknek van a legfejlettebb emésztőrendszere, tehát ők szinte bármit ehetnek anélkül, hogy károsítaná a szervezetüket. Ez, sajnos nem így van, számukra is kedvezőbb a hús elhagyása, akár az A-vércsoportúaknak.
 
Mindennek megfelelően a 0 vércsoportú embereknek sok mozgásra, magasabb zsír- és fehérjetartalmú étrendre van szüksége, és amit leginkább kerülniük kell, az a gabona, a tej és a tejtermék. Az A vércsoportú embereknek leginkább a hús válhat kárára, de kisebb mértékben a tejtermékek is, míg a B és az AB vércsoportú emberek gyakorlatilag mindenféle ételt fogyaszthatnak (tejterméket eszerint a diéta szerint gyakorlatilag csak ők). Valami kapcsolat ugyanakkor mégiscsak van az emésztőszervek és a vércsoportok között: például a "rossz" koleszterin (LDL) szintje a zsírban túl szegény étrend hatására mindenkinél emelkedik, de hogy mennyire, az már vércsoporttól függ. Szintén vércsoporttól függ a hajlam bizonyos fekélyek és más betegségek kialakulására, de hogy ténylegesen kifejlődnek-e azt inkább az életmód határozza meg.
 
A sok adalék miatt lehet (bár más környezeti ártalmak is hozzájárulhattak), hogy (amerikai adatok szerint) ma már élnek köztünk olyan személyek, akiknek egyik hagyományos vércsoportra sem hasonlít immunitásuk.

Az, hogy a diéta milyen jelentőségű lehet egyáltalán, jól látható az alábbi filmen. A nyers ételek fogyasztásának reneszánsza már régen megkezdődött. Kérdés, mikor fedezzük fel mi is magunknak újra. Klikkeljen a lenti kosárra!

 a.jpg

gandhi_1.jpg

 

 

"Életerőnket nem őrizhetjük meg tiszta levegő, tiszta víz, egészséges táplálék és tiszta gondolatok nélkül." Gandhi

 
 

linus.jpg„Az optimális táplálkozás a jövő orvoslása.” Dr. Linus Pauling kétszeres Nobel-díjas

 

A legkorszerűbb táplálékkiegészítők gyártóimár külön-külön multivitaminokat készítenek minden vércsoport számára. Ezek az átlagos vitaminkészítényektől abban különböznek, hogy a vitaminok, ásványanyagok, nyomelemek mellett olyan gyógynövények vagy funkcionális élelmiszerek hatóanyagait is tartalmazzák, amik kiemelten fontosak az adott vércsoport jellemző betegségei megelőzésében, eltérő emésztésük segítésében. Így az A-vércsoportosaknak készült tabletták pl. galagonyát, gyömbért, a B-sek vitaminjai mellett bodzát, shiitake gombát tartalmaznak.

 

 

,,A diéta első számú törvénye: ha valami ízlik, biztos, hogy ártalmas.'' - Isaac Asimov