|
"Ha az orvosok nem lesznek táplálkozási szakértők, akkor a táplálkozási szakértők lesznek az új orvosok. A jövő orvosa nem orvosságot fog felírni, hanem felkelti páciensei érdeklődését a diéta, testkultúra iránt. Továbbá megmutatja nekik, a betegségek okát és a megelőzés módját."
A bőrbetegek diétája elsősorban az "alimentáris" azaz étel (ital) eredetű kiütések (főként csalán), az ekcéma, a pattanásosság, a rozácea, a pikkelysömör esetében fontos, de a hajhullás, a gombás betegségek megszüntetésében is markáns segítsége a betegnek. 1987-ben kezdtem el magánpraxisomat. Egy év múlva jelentkezett nálam egy házaspár a szomszédságomból, akik mindketten csalánkiütések miatt szenvedtek. Miután a klinikán nem szerettek volna hosszasan benntartózkodni, megbeszéltük, hogy otthon is tarthatják a szigorú diétát, aminek lényege az volt, hogy minden nap csak egy-egy ételféleséget kell fogyasztani, és minden enni-, innivalót, csemegét rögzíteni kell egy kis naplóban. A férjnek azt javasoltam, kezdjük a koplalással, és egyenek csak kétszersültet egy napig. - Doktor úr! Én élelmiszermérnök vagyok. Tudom, hogy egy "sima" kenyérbe 14 féle adalékot teszünk. Hogy lesz ebből diéta? - kérdezte. Azóta tudom, hogy a dolgok nem olyan egyszerűek, s azóta üldözöm a táplálékainkban (ma már tudom, a gyógyszereinkben, a vitaminokban is) előforduló adalékokat: színezékeket, tartósítószereket, ízfokozókat, azaz az E-számokat. Javaslom, leginkább ezzel kezdje Ön is a diétát, s ne egyen konzerv ételeket, ne használjon ízesítőket, ne igyon üdítő italokat! Csalánkiütés: Szinte "nulldiétával" kezdünk, azaz 3 napig koplal a beteg, ilyenkor főtt burgonyát, rizst, kétszersültet ehet, s vizet ihat. (Megjegyzem: a kenyérben tehát legalább 14 féle adalékanyag van, a burgonya, rizs is tartalmazhat különböző anyagokat!) Az étrendet ezután bővíteni lehet, de minden nap csak egy ételféleséggel, pl. tejtermékekkel, csirkehússal, tojással, sertéshússal stb. A tünetek jelentkezése esetén így már könnyebb lesz gyanuba venni az aznapi ételféleségek valamelyikét. Lehetőleg a terhelés legvégén fogyasszunk csak konzerv ételeket, színezett üdítőket, tartósított dolgokat, s szintén egyenként, hogy meg tudjuk figyelni a reakciókat. Az ételekre, italokra írt "E" betűkre különösen figyeljünk, mert ezek okozzák manapság a legtöbb ételallergiát. Emellett igyekezzünk "bio" ételeket fogyasztani, melyek nem tartalmaznak ártalmas anyagokat. (Ma már kapható bio-kenyér és ún. nemEs kenyér, melynek készítésekor nem használnak tartósítószereket.) Ha nem találjuk az allergént, érdemes belső, gyulladásos gócokra gondolni. Ilyenkor jó tesz a paraziták kiirtása széles spektrumú gyógynövény készítménnyel, pl. ParaProtex-el.
Pattanások, akne: Régóta megfigyelt jelenség, hogy a pattanások hirtelen megszaporodását bizonyos ételek fokozzák. Ilyenek a zsíros ételek, az olajos magok (napraforgó, dió, mogyoró, csokoládé, kakaó), de a fűszerek mértéktelen használata is biztosan rontja a bőr állapotát. Az alkohol fogyasztása, a cigaretta, a forró kávé és tea szintén fokozza a tüneteket. Mivel a betegségnek elsősorban hormonális alapja van, megfigyelhető a pattanások "kivirágzása" stresszes állapotokban, például a vizsgázó hallgatókon sokkal több jelentkezik, mint a szorgalmi időszakban. Az ételek közül kerülendő a tej és tejtermékek fogyasztása, pro- és prebiotikumot inkább tabletta formájában fogyasszon a páciens! Kifejezetten rossz lehet a glutén fogyasztása is, így a kenyérféleségeket is mellőzni kellene a tésztákkal együtt. Minél több zöldséget egyen a beteg! Probiotikumok mellett magas B-vitamin tartalmú táplálékkiegészítők, cinket, szelént tartalmazó szerek, fitoösztrogénekben gazdag növényi kivonatok sokat segíthetnek. Rozácea: Tulajdonképpen az akne különleges formája, mely főként nőkön gyakori, s az arc közepén vörös csomókkal, pattanásokkal, értágulatokkal és hegesedéssel jár. Mivel gyakran találunk belső gócként emésztőszervi panaszokat, leginkább egy gyomor- vagy májbeteg diéta a hatásos illetve a fenti megszorítások. Különösen rosszul reagál a rozáceás beteg a forró ételekre, így ezeket mindenképp kerülje, és lehetőleg alkoholt egyáltalán ne fogyasszon! (borvirágos orr!) Probiotikumok szedése központi eleme a diétának. Pikkelysömör: Régen májbetegség kísérőjének tartották, ezért ilyen jellegű diétát írtak elő a betegeknek. Érdemes megjegyezni, hogy pl. az arab világban, ahol a sertéshús fogyasztását a vallás tiltja, kevesebb a pszoriázisos beteg, bár ott a tüneteket javító napfényből több van. A tünetmentes időszakot az alkoholfogyasztás szintén rövidíti. A vörös húsok kerülése amiatt lehet fontos, mert lebontásukkor sok húgysav keltkezik, ami e betegségnél eleve magasabb szinten van jelen a vérben, s ez izületi panaszokhoz vezethet. D-vitamin emelt szintű bevitele mellett jó hatást érünk el ligetszépe olajjal, omega 3 zsírsavakkal, szója-lecitinnel.
Gombás betegségek: Elsősorban a Candida albicans nevű sarjadzógomba viselői számára fontos a szigorú, néha sajnos 3-6 hónapig is eltartó diéta. Ennek alapja, hogy a gomba számára is igen fontos szénhidrátokból, főként a cukorból ne fogyasszon a páciens. Emiatt kell kerülnie a kenyér és péksütemények, a burgonya, rizs és a tészták fogyasztását, s ami a cukor egyik fő forrása, a gyümölcs is a tiltólistára kerül! Gyakorlatilag a halak, húsok fogyasztása megengedett, de a tejtermékek szintén rosszabbíthatják a beteg állapotát. Stabilizált oxigén cseppek, komplex parazitairtók, grapefruitmag kivonat értékes segítség a gombás betegségek kezelésében. „Azzá válsz, amit megeszel.” (Hippokratesz)
Vércsoport diéta: Az, hogy néha a szigorúan betartott diéta mellet is rosszabbodik egy betegség, régi megfigyelés. Peter J. d' Adamo és édesapja John d' Adamo rájött, hogy ennek oka a vércsoportok különbözőségéből adódik. A teória jórészt arra épül, hogy bizonyos ételek felszínén található fehérjék (a lektinek) "összeragasztanak" bizonyos molekulákat, és sejteket azoknak az embereknek a szervezetében, akik nem alkalmasak ezeknek az ételeknek a fogyasztására. Mindez betegségekhez és elhízáshoz vezet. Ennek a diétának a létjogosultságát mind a genetika, mind az immunológiai felől megtaláljuk. A világon ma ismert összes élőlény örökítő anyaga, a DNS egyetemlegesen ugyanazokat a fehérjéket kódolja bennünk, az ételeinket jelentő növényekben, állatokban, de még mikrobáinkban is. Az 1880-as évektől kezdve ismert volt, hogy bizonyos növények kivonata, melyektől a vörösvértestek összecsapzódtak. 1940-ben olyan agglutinineket fedeztek fel, melyek a sejteket, azok vércsoport aktivitása alapján összeragasztották, agglutinálták. Bár a lektin kifejezést eredetileg olyan agglutininekre használták, melyek különböző vérsejtek között különbséget tett, manapság általánosabban használják.
Vércsoportok Ezeket a korábban fitohemagglutinineknek nevezett anyagokat tehát ma lektineknek szokás hívni, hiszen nemcsak a növényekben vannak. Karl Landsteiner 1901-ben így felfedezte az emberi vércsoportokat, amiért 1930-ben megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Később Alexander Weinerrel együtt azonosították a Rh-faktort 1937-ben. Az A és B vérmintákat a német tudós egy-egy babféle kivonatával csapta ki. Ma már tudjuk, hogy minden növényi és állati eredetű élelmiszerünkben vannak hasonló kicsapó, agglutináló anyagok, s ezek ismeretében könnyebb megérteni egy csomó allergiás betegséget.
Karl Landsteiner Az említett lektinek nem okoznak persze mindig akut tüneteket, pl. allergiát, de immunitásunk állandó támadásával gyengítik, áthangolják azt, vagy szerepet játszhatnak az autoimmunitás kialakításában is. Mi is történik, ha az említett lektinek találkoznak a vörösvértesteinkkel? Azok összecsapzódnak, mint a pénztekercsek, s az ilyen apró vérrögök nem képesek a kapillárisokon átjutni. Ennek következménye az lesz, hogy a reakció helyén, a bélbolyhokban elhalások alakulnak ki. Ha ezek kicsik, csak kellemetlen érzést, puffadást, hasmenést (irritábilis bél szindróma), fáradékonyságot okoz a jelenség, súlyosabb esetben fekélyek is kialakulnak (lásd. Chron-betegség, colitis ulcerosa!).
Ideális esetben a vörösvértestek egymástól távol vannak, az agglutináció pénztekerccsé formálja őket. Főzéssel és sütéssel szerencsére sok lektin inaktiválódik (a krumpli csak 200-250 fokon "méregtelenítődik" a sütőben), de hátulütője ennek az, hogy a vitaminok, enzimek is tönkremennek a hő hatására. Érdemes olyan ételekből többet fogyasztani, melynek immunanyagai nem károsak, sőt előnyösek vércsoportunk szerint, és azokról, melyek rosszat tesznek nekünk, inkább le kell mondanunk még akkor is, ha eddig kedvenceink voltak, és (látszólag) nem okoztak semmilyen bajt. A korábban általam is kevéssé allergizálónak gondolt burgonya pl. igencsak bővelkedik lektinekben. Az eredmény nem bőrkiütés lesz, hanem csökkent immunitás; a kötőszövetekben, inakban lerakódó immunkomplexek – azaz ízületi panaszok. Érdemes kipróbálni azt, amit német reumatológusok javasolnak: 3 hétig elhagyni a krumplit az étkezésből, és gyógyszer nélkül is elmúlnak az ízületi fájdalmak. A vércsoportos táplálkozás új terület, az orvosok zöme nem hisz benne. (A hit nem is foglalkozik a tényekkel.) Ajánlom nekik is figyelmükbe Peter D'Adamo könyveit. Megértése részükről könnyebb lesz, mert mi, orvosok többet tanultunk az immunológiáról és a genetikáról. Utóbbinak csak érintőleges ismerete is világossá teszi, hogy az univerzálisan kódoló DNS minden génje a Föld minden fajában ugynazon fehérjék képzését indukálja. Ez a magyarázata az immunológiában oly' jól ismert keresztreakcióknak is: pl. parlagfűallergiás a dinnyétől is beteg lesz.
Az oxigenizáltság önmagában segíti a vörösvértestek mozgását. A haemagglutininek azonban kórokozóinkban is jelen vannak, ezt jelzi a H betű a vírusok esetében is. Ez, ami a fertőzést súlyosbítja, hiszen a sűrűsödő vér a légzőszervünkben is jelen van, s az általa okozott keringési zavar tüdőgyulladást hoz létre, s a károsodott területen a mindig lesben álló baktériumok jó táptalajra találnak. A légutak saját flórája (melyben tünetmentesen patogének is mindig akadnak) állandó jelenlétével csak valamilyen gyengeségre vár. Morbid kijelentéssel azt szoktam mondani, mindenki tüdőgyulladásban hal meg, kivéve, ha fejbe lövik, mert akkor nem éri azt meg. (Az igazság az, hogy minden haldoklón kialakul ez a rettegett kór, ha másként nem, társbetegségként.) Áttörés a témában, hogy az egyik multinacionális, de magyar tulajdonú, vitaminforgalmazó cég vércsoport szerinti táplálék kiegészítőket hozott be Európába, így hazánkba is. Ezekben a termékekben a különböző összetételben szereplő védőanyagok a vércsoportonként eltérő gyakorisággal jelentkező, jellemző betegségek ellen is segítséget nyújthatnak.
"Életerőnket nem őrizhetjük meg tiszta levegő, tiszta víz, egészséges táplálék és tiszta gondolatok nélkül." Gandhi
|
|||||||||
|
A paleolit táplálkozást ajánlók szerint ezt a piramist fejet tetejére kellene állítani:
|
|||||||||
|
Lexikon | Diéta bőrbetegeknek |
„Az optimális táplálkozás a jövő orvoslása.” Dr. Linus Pauling kétszeres Nobel-díjas
2009 © Dr. Kohán József