Kezdőoldal |
Lexikon | Diéta bőrbetegeknek

"Ha az orvosok nem lesznek táplálkozási szakértők, akkor a táplálkozási szakértők lesznek az új orvosok. A jövő orvosa nem orvosságot fog felírni, hanem felkelti páciensei érdeklődését a diéta, testkultúra iránt. Továbbá megmutatja nekik, a betegségek okát és a megelőzés módját."

edison_arckep.jpgThomas Alva Edison

A bőrbetegek diétája elsősorban az "alimentáris" azaz étel (ital) eredetű kiütések (főként csalán), az ekcéma, a pattanásosság, a rozácea, a pikkelysömör esetében fontos, de a hajhullás, a gombás betegségek megszüntetésében is markáns segítsége a betegnek.

Csalánkiütés: Szinte "nulldiétával" kezdünk, azaz 3 napig koplal a beteg, ilyenkor főtt burgonyát, rizst, kétszersültet ehet, s vizet ihat. (Megjegyzem: a kenyérben legalább 14 féle adalékanyag van, a burgonya, rizs is tartalmazhat különböző anyagokat!) Az étrendet ezután bővíteni lehet, de minden nap csak egy ételféleséggel, pl. tejtermékekkel, csirkehússal, tojással, sertéshússal stb. A tünetek jelentkezése esetén így már könnyebb lesz gyanuba venni az aznapi ételféleségek valamelyikét.

Lehetőleg a terhelés legvégén fogyasszunk csak konzerv ételeket, színezett üdítőket, tartósított dolgokat, s szintén egyenként, hogy meg tudjuk figyelni a reakciókat. Az ételekre, italokra írt "E" betűkre különösen figyeljünk, mert ezek okozzák manapság a legtöbb ételallergiát. Emellett igyekezzünk "bio" ételeket fogyasztani, melyek nem tartalmaznak ártalmas anyagokat. (Ma már kapható bio-kenyér és ún. nemEs kenyér, melynek készítésekor nem használnak tartósítószereket.)

Ekcéma: Az előző diétához hasonlóan érdemes eljárni, és tartani is az ételadalékok tilalmát. Főleg csecsemőknél, kisgyermekeknél - kiváltképp, ha ezt pozitív megfigyelés vagy vérvétellel igazolt esetben - célszerű a gyanuba vett ételféleségek végleges elhagyása. Ha bizonytalanok vagyunk egy-egy ételféleség kóroki szerepében, ne koplaltassuk szegény piciket, mert fejlődésükhöz sokmindenre szükség van.Önmagában pl. a tej vagy tojás elhagyása étrendjükből csak akkor hoz látványos javulást, ha valóban érzékenyek rájuk. (A statisztikák szerint egyébként a gyerekek 1/3-a tejérzékeny, 11 %-uk tojásra allergiás, csaknem ennyien érzékenyek a lisztből készült ételekre.)

Pattanások, akne: Régóta megfigyelt jelenség, hogy a pattanások hirtelen megszaporodását bizonyos ételek fokozzák. Ilyenek a zsíros ételek, az olajos magok (napraforgó, dió, mogyoró, csokoládé, kakaó), de a fűszerek mértéktelen használata is biztosan rontja a bőr állapotát. Az alkohol fogyasztása, a cigaretta, a forró kávé és tea szintén fokozza a tüneteket. Mivel a betegségnek elsősorban hormonális alapja van, megfigyelhető a pattanások "kivirágzása" stresszes állapotokban, például a vizsgázó hallgatókon sokkal több jelentkezik, mint a szorgalmi időszakban.

Rozácea: Tulajdonképpen az akne különleges formája, mely főként nőkön gyakori, s az arc közepén vörös csomókkal, pattanásokkal, értágulatokkal és hegesedéssel jár. Mivel gyakran találunk belső gócként emésztőszervi panaszokat, leginkább egy gyomor- vagy májbeteg diéta a hatásos illetve a fenti megszorítások. Különösen rosszul reagál a rozáceás beteg a forró ételekre, így ezeket mindenképp kerülje, és lehetőleg alkohol egyáltalán ne fogyasszon! (borvirágos orr!)

Pikkelysömör: Régen májbetegség kísérőjének tartották, ezért ilyen jellegű diétát írtak elő a betegeknek. Érdemes megjegyezni, hogy pl. az arab világban, ahol a sertéshús fogyasztását a vallás tiltja, kevesebb a pszoriázisos beteg, bár ott a tüneteket javító napfényből több van. A tünetmentes időszakot az alkoholfogyasztás szintén rövidíti. A vörös húsok kerülése amiatt lehet fontos, mert lebontásukkor sok húgysav keltkezik, ami e betegségnél eleve magasabb szinten van jelen a vérben, s ez izületi panaszokhoz vezethet.

Hajhullás: Specifikus diétája nincs, ám fontos, hogy a sejtek normál működéséhez szükséges vitaminokból (A, C, B-vitaminok, biotin), ásványanygokból (vas, cink), nyomelemekből (szelén, réz) jól felszívódó készítményekből, ún. "táplálék kiegészítőkből" minden nap juttassunk szervezetünkbe. A táplálékkal ugyanis nem győzünk annyi nélkülözhetetlen alkotórészt kinyerni, mint amennyit a szintén bennük lévő káros anyagok eltüntetésére felhasználunk e fontos anyagokból. A régi vitamintáblázatok aluldozírozottnak tűnnek a változó életmód, étkezési szokások, a stressz, a dohányzás és más légszennyezés miatt, ezért pl. a rákmegelőzésben is fontos szerepet játszó, egyik legfontosabb "antioxidánsunk", a C-vitamin dózisát ma már nem 50-60 mg-ban határozzák meg a modern, ortomolekuláris medicina hívei, hanem 1000-3000 mg napi adagban!

Gombás betegségek: Elsősorban a Candida albicans nevű sarjadzógomba viselői számára fontos a szigorú, néha sajnos 3-6 hónapig is eltartó diéta. Ennek alapja, hogy a gomba számára is igen fontos szénhidrátokból, főként a cukorból ne fogyasszon a páciens. Emiatt kell kerülnie a kenyér és péksütemények, a burgonya, rizs és a tészták fogyasztását, s ami a cukor egyik fő forrása, a gyümölcs is a tiltólistára kerül! Gyakorlatilag a halak, húsok fogyasztása megengedett, de a tejtermékek szintén rosszabbíthatják a beteg állapotát.


„Azzá válsz, amit megeszel.” (Hippokratesz)

vorosvert.jpg

Vércsoport diéta: Hogy néha a szigorúan betartott diéta mellet is rosszabbodik egy betegség, régi megfigyelés. Peter J. d' Adamo és édesapja John d' Adamo rájött, hogy ennek oka a vércsoportok különbözőségéből adódik. A teória jórészt arra épül, hogy bizonyos ételek felszínén található fehérjék (a lektinek) "összeragasztanak" bizonyos molekulákat, és sejteket azoknak az embereknek a szervezetében, akik nem alkalmasak ezeknek az ételeknek a fogyasztására. Mindez betegségekhez és elhízáshoz vezet.

A diéta alapelve, hogy az őseink mind 0-ás vércsoportúak voltak, és mint vadászok, főként húst ettek. Később megjelent a földművelés és vele az A vércsoport, amely olyan változásokat (adaptáció!) okozott az emésztőrendszerben, amely képes volt alkalmazkodni a növényi táplálékhoz, pontosabban a gabonához. Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt pedig megjelent a B vércsoport, majd mindössze körülbelül ezer éve az AB is - az ilyen vércsoportú embereknek van a legfejlettebb emésztőrendszere, tehát ők szinte bármit ehetnek anélkül, hogy károsítaná a szervezetüket.

Mindennek megfelelően a 0 vércsoportú embereknek sok mozgásra, magasabb zsír- és fehérjetartalmú étrendre van szüksége és amit leginkább kerülniük kell, az a gabona, a tej és a tejtermék. Az A vércsoportú embereknek leginkább a hús válhat kárára, de kisebb mértékben a tejtermékek is, míg a B és az AB vércsoportú emberek gyakorlatilag mindenféle ételt fogyaszthatnak (tejterméket eszerint a diéta szerint gyakorlatilag csak ők). Valami kapcsolat ugyanakkor mégiscsak van az emésztőszervek és a vércsoportok között: például a "rossz" koleszterin (LDL) szintje a zsírban túl szegény étrend hatására mindenkinél emelkedik, de hogy mennyire, az már vércsoporttól függ. Szintén vércsoporttól függ a hajlam bizonyos fekélyek és más betegségek kialakulására, de hogy ténylegesen kifejlődnek-e azt inkább az életmód határozza meg.

"Életerőnket nem őrizhetjük meg tiszta levegő, tiszta víz, egészséges táplálék és tiszta gondolatok nélkül."

gandhi_1.jpgGandhi

A legkorszerűbb táplálékkiegészítők gyártói már külön-külön multivitaminokat készítenek minden vércsoport számára. Ezek az átlagos vitaminkészítényektől abban különböznek, hogy a vitaminok, ásványanyagok, nyomelemek mellett olyan gyógynövények vagy funkcionális élelmiszerek hatóanyagait is tartalmazzák, amik kiemelten fontosak az adott vércsoport jellemző betegségei megelőzésében, eltérő emésztésük segítésében. Így az A-vércsoportosaknak készült tabletták pl. galagonyát, gyömbért, a B-sek vitaminjai mellett bodzát, shiitake gombát tartalmaznak.