Kezdőoldal |
Ingyenes bőrrákszűrés

A szűrővizsgálatokról


A szűrés egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek célja, hogy egyszerűen elvégezhető, kellemetlenséget nem okozó módszer segítségével kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegségeket. Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív, a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelés lehetőségét, így nagyobb esély van a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz.

 

verteszt.jpg


A tapasztalatok szerint sokan azért nem mennek el a szűrővizsgálatokra, mert attól tartanak, hogy ott „kiderül valami”. Félnek attól, hogy addigi életük megváltozik, kezelésekre kell járniuk, netán műtétet javasolnak számukra, holott ők egészen odáig teljesen egészségesnek gondolták magukat. Másokat a munkahelyük elvesztésétől való félelem vagy a munkából való kiesés, az anyagi kiszolgáltatottságtól való tartás tart vissza. Sajnos azonban attól, hogy valaki nem vesz tudomást egy esetleges tumorról, az még jelen van a szervezetében, fokozatosan növekszik, s burjánzása során egy idő után átterjed más területekre is, akár hétről-hétre csökkentve a gyógyulás esélyét.


Más esetben anyagcsere betegséget, hormonális eltérést lehet még időben felfedezni, s azt kezdeti stádiumában eredményesebben lehet kezelni. Az allergiás problémáknál hasznos dolog felkutatni a kiváltó okokat, melyeket szintén szűrővizsgálatokkal lehet megtalálni. Kevesen tudják, hogy örökletes tulajdonságaink, testünk felépítése, küllemünk és szerveink aktivitása, teherbírása, immunitásunk hatékonysága összefügg vércsoportunkkal. Érdemes hát ezt is meghatározni, mert ez is segíthet a helyes étrend, az életmód optimalizálásával számos betegség megelőzésében, tüneteinek mérséklésében, a jó közérzet megtartásában, a testsúlykontrollban és a fittség megőrzésében.

vercsoport.png


A vércsoport meghatározás mellett különleges, sötétlátóteres mikroszkópos vizsgálat kapcsán pedig a páciens maga is láthatja azokat az eltéréseket a festetlen, „élő” vércseppben, melyek anyagcsere problémákra, gyulladásokra, daganathajlamra utaló jelként akár évekkel a klinikai tünetek megjelenése előtt felhívják a figyelmet a különböző kórállapotokra, ezzel is segítve a megelőző módszereket, kezeléseket, étrendi és életmódbeli változtatásokat.


A Szépség és Egészség Házában működő Kohán Magánlaboratórium komplex szűrővizsgálatokkal kíván Önnek segíteni a betegségek korai felismerésében, panaszai hátterének tisztázásában.

Bőrrákszűrés

A bőrrákszűrés rendelőmben 25 éve ingyenesen történik, mely kapcsán az anyajegyek szemrevételezése mellett ún. „dermatoszkópos” vizsgálatot is végzek. Ha tehát nem kell valamilyen más panasz miatt receptet felírni a betegnek, a vizitdíjat sem kérem el.

Semmilyen diagnosztikus eszköz sem veszi fel azonban a versenyt a szövettani diagnózis pontosságával. Emiatt a gyanús anyajegyeket, tumorokat helyi érzéstelenítésben távolítom el egészben, s azokat speciális laborba küldöm mikroszkópikus vizsgálatra. Az eredmény dönti el, mennyire problémásak a páciens anyajegyei, azaz egyúttal prognosztikai haszna is van a szövettani vizsgálatnak - az ún. diszplasztikus anyajegyek kockázata ugyanis nagyobb az elfajulásra.

dermatoszkop.jpg dermatoszkopos.jpg mm_2.jpg

 

Amit a szűrővizsgálatokból elhagynék


Valamikor sebészeti tanulmányaimban azt jegyeztem meg, hogy a tumorokat nem szabad nyomkodni, feleslegesen beléjük vágni, szúrni, mert ez a ráksejtek szóródásához vezet azáltal, hogy erek sérülnek meg, s azokon keresztül a véráram elsodorhatja őket a test távolabbi pontjaira is – azaz felgyorsul az áttétképződés. Kulka Frigyes professzor még akkor is ránk szólt, ha erősebben nyomtunk meg egy képletet a műtét során: „Ne túrj!” – mondta ilyenkor. Érdekes vagy inkább szomorú, de erről a mai orvoslás hallgat, és több diagnosztikus eljárás lényege a mintavétel a daganatokból. Ennek oka többoldalú.


•  A bizonytalan kórisme pontosítható a speciális gyorstesztekkel.
•  Ha negatív a szövettani eredmény, bennhagyható a tumor, ami néha mérete miatt jelentene műtéti nehézséget, a beteg élete szempontjából nagyobb kockázatot.
•  Leginkább azonban amiatt alkalmazzák az ún. biopsziákat, mert ha a kivett daganat jóindulatúnak bizonyul, és a sebész túl radikális, csonkoló műtétet végez, a páciens utólag feljelenti műhiba miatt. Ezt nevezzük defenzív gyógyításnak.


Mi történik valójában, ha tűvel, trokárral vagy akár szikével megsértik a tumort?


Vérzés keletkezik benne, mely táptalajul szolgál az összes lehetséges mikrobának, mely megtelepedhet a sebben, s ún. progenitor, elfajulást okozó gyulladás alakul ki a műtéti területen. Az erek sejteket beszippantó és továbbvivő szerepéről az előbb írtam. Ezek alapján úgy kell(ene) a biopsziákra is tekinteni, mint lehetséges rákkeltő orvosi beavatkozásra, akár csak az ionizáló sugarakat használó diagnosztikus eszközökre (röntgen, CT, PET CT, izotópos vizsgálat). A mai orvosi protokollok (törvényi szigorral kötelezően előírt diagnosztikus és terápiás ajánlások) készítői bizonyára tudják ezt, mégis helyt kapnak e technikák a kórisme felállításában, sőt a röntgenkezelések még a „gyógyítás”-ban is.

biposia.jpg


Szerencsére a bőrtumorok esetén könnyebb a diagnózis felállítása, így sokkal ritkábban végzünk helytelen beavatkozásokat. Egyre népszerűbb viszont egy újabb terápiás „próbálkozás”, amit a laikusok és a betegek nagyon hamar befogadtak, s szinte varázslásnak vélnek. Ez a lézeres vagy kauteres tumor eltávolítás. Csakhogy amíg egy sebészileg tökéletesen eltávolított (az ép bőrben vezetett metszéssel, ún. biztonsági zóna betartásával kivett) daganat esetén nagyon csekély a valószínűsége annak, hogy tumorsejtek maradjanak benn és szóródjanak, addig a tumor felületes elpárologtatásán kívül egyébre nem képes technika nyomán mindig maradnak benn olyan sejtek, melyek eleve rosszindulatúak voltak, de a károsodottak szintén elfajulhatnak. Erről számos publikáció számol be, s magam is operáltam több olyan beteget, akinek „visszanőtt”, kiújult anyajegye már diszpláziássá, potenciálisan rosszindulatúvá vált a lézeres kezelés (?) hatására.


Van másik érv is, ami a hagyományos műtétet részesíti előnyben: ilyenkor a kivett tumor egészét szövettani vizsgálatnak lehet alávetni. Korrekt diagnózis csak így adható arról, milyen is volt valójában a daganat, s maradhatott-e belőle még a páciensben?

Tanácsom: lézerrel, kauterrel ne engedje eltávolítani pigmentált anyajegyét vagy bizonytalan eredetű tumorát!

palomar.jpg

Megelőzhető a rák a szűrővizsgálatokkal?

Egyértelmű, hogy a szűrővizsgálatok bármilyen rák esetén csak a daganat időbeni felismerésére, diagnosztizálására alkalmasak, az, hogy ne alakuljon ki egy daganat, csak az életmódon, táplálkozáson, a napozási szokásokon, a környezeti ártalmakon múlik. Ezt kellene tanítani már általános iskolás, sőt óvodás korban. Edisonnak igaza volt, amikor azt mondta: "Ha az orvosok nem lesznek táplálkozási szakértők, akkor a táplálkozási szakértők lesznek az új orvosok. A jövő orvosa nem orvosságot fog felírni, hanem felkelti páciensei érdeklődését a diéta, testkultúra iránt. Továbbá megmutatja nekik, a betegségek okát és a megelőzés módját."

Miután a bőrdaganatok mindenki számára láthatóak, jó lenne oktatni gyermekeinket is arra, milyen tünetek jellemzik a rosszindulatú formákat: sötétedés, növekedés, szabálytalanná válás, nedvezés, vérzés.

melanoma_abc.jpg

Mellrák

Egy másik daganat, a mellrák esetén pedig az önvizsgálat, a mell kitapintása lenne a legfontosabb "szűrővizsgálat", ami az egy centiméteres tumor észlelését teszi lehetővé, melytől kisebb elváltozást más "valódi" diagnosztikus eszközzel sem lehet kimutatni. Utóbbi időben az MRI-t (mágneses rezonancia vizsgálat), s legalább 30 éve a somatoinfra (hőkamerás felvételek) technikát tartják a biztonságos szűrővizsgálatoknak a melldaganatok kimutatására.

onvizsgalat_allo.jpg

A mammográfia is növelheti a rák-kockázatot

A mammográfia és a mellkasröntgen során kapott kis sugárdózis is növelheti a mellrák kockázatát azoknál a fiatal nőknél, akik a betegségre való genetikai hajlammal születtek.

Különösen a 30 év alatti, nagy családi kockázatot hordozó nőknek javasolják, hogy alternatív emlőszűrési módszert válasszanak a mammográfia helyett, például mágneses rezonanciás képalkotó eljárást, amelynél nem röntgensugárzást alkalmaznak. Utóbbi sem tökéletes diagnosztikus módszer, mert viszonylag gyakran ad ál pozitív eredményt.

Jansen-van der Weide munkatársaival hat tanulmány adatait elemezte, melyekben összesen 12 ezer nagy kockázatú nő vett részt Európában és az Egyesült Államokban. A kutatók 8.500 olyan nőt találtak, akik már 20 éves koruk előtt részt vettek mammográfián vagy mellkasröntgenen, illetve legalább ötször voltak kis dózisú sugárzásnak kitéve szűrővizsgálatok alkalmával. Megállapították, hogy ebben a csoportban két és félszer nagyobb volt a mellrák kialakulásának valószínűsége, mint a többi, családilag szintén magas kockázatú nőnél.

A hollandiai Groningeni Egyetemi Orvosi Központ kutatói megállapításaikat az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság chicagói találkozóján ismertették.

jansen.jpg

Marijke C. Jansen-van der Weide

A kutatási eredmények kizárólag a mellrákra vonatkozó genetikai hajlammal született nőkre vonatkoznak, ők azonban most nehéz döntés előtt állnak a szűrés tekintetében. Az Egyesült Államokban azt javasolta egy kormányzati tanácsadó testület, hogy a negyvenes éveikben járó nőknél ne végezzenek rutinszerűen mammográfiát. Az állásfoglalás ellentmond az évtizedek óta tartó kampánynak, amely 40 éves kor után emlőszűrésre buzdította az amerikai nőket – írta az MTI.

Eredeti közlemény: Marijke C. Jansen-van der Weide, MC "Mammography Screening and Radiation-induced Breast Cancer among Women with a Familial or Genetic Predisposition: A Meta-analysis" RSNA 2009; Abstract RO22-04.

 

A mammográfia dilemma

Három röntgenre vonatkozó tanulmány (2002-ben, 2003-ba és 2004-ben) mind azzal az eredménnyel zárult, hogy a DNS-ben javíthatatlan károsodások alakulnak ki a mammográfiánál alkalmazott sugárzás hatására, mely miatt potenciálisan veszélyesnek kell tekinteni a vizsgálatot.

 

dns.jpg 

 

A DNS kettős spiráljának törése elfogadottan a legnagyobb biológiai kockázat, amit az ionizáló sugárzás okoz, s ami sokféle ráknak és genetikai betegségnek a kiváltója lehet.  A radiológusok azt állítják, az alacsony dózis nem fordul át magas kockázatúvá.

Morális vagy etikai kérdés?

Ezzel a tudással, amiről persze a páciensnek semmilyen tudomása nincs, nehéz etikai és morális kérdésekben állást foglalni.

A vizsgálatok teljes közzététele

 A röntgensugarakat ma rutinszerűen használják a mammográfiánál, és ez maradandó DNS-károsodást okozva különböző típusú rákhoz, degeneratív betegségekhez vezet a páciensben és gyermekében. A DNS-károsodás ugyanis örökletes.  Minden haszon/kockázat elemzés azt állapította meg, hogy a mammográfia nem csökkenti a mellrák halálozási arányát.  A mammográfiás beavatkozás kellemetlen és gyakran fájdalmas, ahogy összenyomják a mellet. Ez végül is a rák halálos terjedését okozza, mivel erek szakadnak el, és rákos sejtek kerülnek a megnyílt hajszálerekbe.

 

 mammografia.jpg

 

Fals pozitív eredmény (amikor a vizsgálat ellenére nincs mellrákja a páciensnek) több, mint 85% a a menopauza előtti betegeken. A mammográfia mindemellett nem korai diagnosztikai eljárás. Az általa felfedezhető tumor nagysága kb. 1 cm-es, mely ilyen méret esetén már áttéteket adhat. Ha egy páciens tisztában van ezekkel a kockázatokkal, vigyáz a saját egészségére. Mérlegelheti a vizsgálat rizikóját, és dönthet alternatív mellvizsgálatokról. Ha már volt mammográfiás vizsgálata, az e fajta vizsgálat még több kockázatot jelent számára.

A hőkamerás vizsgálat (termográfia)

hokamera.jpg

 A termográfia az FDA által elfogadott eljárás, melyet 20 éve használható kiegészítő vizsgálatnak tartanak. Évek óta a „megelőzés standardjának” nevezett mammográfia alternatívája. Ez az új információ új lehetőségeket mutat meg a páciensek emlő tumor szűrésére. Ön mit gondol?

A termográfia biztonságos, fájdalmatlan, s ezzel együtt igen pontos vizsgálat a korai diagnózisban. 2003-as klinikai vizsgálatok 99%-os érzékenységet találtak a jó- és rosszindulatú elváltozások megkülönböztetésében. A termográfia a tökéletes megoldás azoknak, akik tartanak a röntgensugárzás okozta károsodásoktól.

A jövőben az orvostanhallgatók arról fognak olvasni, hogy három évtizeden keresztül tették ki egészséges nőket a veszélyes röntgensugaraknak, ami rákot és degeneratív betegségeket okozott. Akkor azt fogják kérdezni: MIÉRT?

 Forrás: www.preventbc.com 2005

A rákkockázatra vonatkozó tumorfaktorok tesztjére a Kohán Magánlaboratóriumban van lehetősége, melyek közül kiemelem a D3-vitamin szint mérést is.