Kezdőoldal |
Csalánkiütés

A csalán az egyik leggyakoribb allergiás bőrbetegség, melynek oka sokféle lehet. Leginkább ételekre, gyógyszerekre reagál bőrünk ezzel a hevesen viszkető, néha csak vörös, lapos foltok, máskor szinte hólyagos, puha, megint máskor porcelánfehér, kemény tapintatú, óriási göbök képében jelentkező kiütés. Ritkábban ajak- és szemhéjduzzanattal, gombócérzéssel, súlyos esetben fulladással járó esetek is előfordulhatnak.

A kiváltó okot néha nagyon nehéz megtalálni, mert a civilizáció ártalmaként különböző, eddig a szervezet számára ismeretlen anyag kerül a táplálékunkba. Ezek között fontos helyen szerepelnek az "ételadalékok", melyek tartósítják, színezik, ízesítik ételeinket, italainkat. Emellett tartalmaz a hús, a tej, a tojás különböző antibiotikumokat - az állatgyógyászat 3-szor annyit használ! -, a növényi eredetű táplálékok növényvédő szereket és egyéb mérgeket.

Nehéz tehát nyomára bukkanni a pontos kórokozó ágensnek, pedig a gyógyítás annak elkerülésével a biztos, tüneti kezeléssel csak átmenetileg lehet segíteni a betegen. Erre különböző, ún. "antihisztamin" származék alkalmas, melyek közül az újabb generációsak már nem rendelkeznek olyan kellemetlen mellékhatásokkal (álmosság, szédülés, szájszárazság stb.), de néha célszerűbb a régiek alkalmazása.

csalan.jpg

Az okok feltárására különböző teszteket dolgoztak ki a bőrgyógyász-allergológusok. Legveszélytelenebb formája a vérvétellel történő LTT (limfocita transzformáciös teszt), melynek lényege, hogy a beteg véréhez üvegben kevernek a gyanúba vett gyógyszerből, s mikroszkópos vizsgálattal figyelik, immunsejtjeik aktiválódnak-e.

Az ételfehérjék és más antigének vizsgálatára alkalmas a "scarificatios" technika is, ilyenkor az alkar bőrét megkarcolják, és a feltételezett anyagokkal becsöpögtetik a felsértett bőrt. A pirosodás pozitivitást jelez. Ilyen esetekben is lehet azonban vérvételből diagnosztizálni speciális immuntechnológiával.

Néha paraziták okozzák immunitásunk "kompromittálását", ezek kimutatása gyakran nagyon nehéz, de lehetővé teszi, hogy ellenük speciális immunológiai reakció indul, melyet szintén a vérből - az immunfehérjék változásából - lehet igazolni.

A legkorszerűbbek a mágneses rezgések számítógépes elemzésével dolgozó "biorezonanciás" készülékek, melyek a friss és régebben kiállt fertőzéseket, különböző allergizáló anyagok "emlékeit", biofizikai-biokémiai "lenyomatát" is képesek kimutatni, sőt a megtalált kóros rezgések kioltásával kezelni is tudják a panaszokat.

csalan2.jpg
Vannak azonban a csalánkiütésnek olyan formái, melyek nem allergiás eredetűek, ezeket összefoglalóan fizikális eredetű urtikáriának hívjuk. Csalánt okozhat a hideg, a meleg, sőt a bőr tartós vagy erőteljes nyomása, és jelentkezhet "kifáradásos"alapon, amikor a beteg verejtékezéssel járó fizikai terhelésnek van kitéve. Ezen kórképek kezelésében a tapasztalat azt mutatja, nem válnak be a szokásos "antihisztaminok", így különböző gyógyszerek kombinációit adjuk a páciensnek.

Talán még érdekesebb formája a csalánkiütésnek a kontakt urtikária, amikor a bőrrel érintkező anyagok váltják ki a típusos tüneteket. Ezen anyagok köre is nagyon változatos, leggyakrabban azonban a különböző illatanyagok, aromák váltják ki.

A csalánbetegek kezelésében alapvetően a szigorú diéta a legfontosabb, hiszen az allergén eltávolításával magától is meggyógyul. A diétával kapcsolatba külön oldalon szeretném önt tájékoztatni.

1987-től van magánrendelésem. Már egy évvel a praxis megnyitása után érdekes eset történt. Egy olyan házaspár volt a klinikán betegünk, akik mindketten hónapok óta küszködtek csalánkiütéseik miatt. Miután a szomszédban laktak akkor, úgy döntöttek, inkább átjárnak otthoni rendelőmbe a kezeléseket megbeszélni.


Tartva magam a hasznos „protokollhoz”, azzal kezdtem, hogy jó lenne kiüríteni a szervezetből a régóta felgyülemlő szennyeződéseket, allergéneket, és azt javasoltam, kezdjenek el szigorú allergiás diétát, s egyelőre néhány napig csak kétszersültet egyenek.


A férfi rám nézett, és azt mondta:

-    Doktor úr! Élelmiszermérnök vagyok a kenyérgyárban. Tizennégyféle adalékanyagot teszünk egy sima fehérkenyérbe. Hogy lesz ebből allergiás diéta?


Hát ez az, ami miatt már 1988 óta foglalkoztatnak az e-számok és más, az ételeinkbe, italainkba nem illő anyagok, így pl. az antibiotikumok.


Amikor sorra felfedezték őket, a gyártók sajnálták kiönteni a szűrletek maradékát, és azt állatokkal etették meg. Nagy meglepetésre a jószágok hirtelen növekedésnek indultak. Ekkor derült ki, hogy a különböző antimikróbás szerek növekedésserkentő hormonként hatnak, s miután rájöttek, hogy ez a hatás a növényekre is érvényes, növénytápokhoz, levélpermetekhez is azért tesznek antibiotikumot, hogy hamarabb levághatók legyenek a haszonállatok, és nagyobbra fejlődjenek a kultúrnövények.


Anyósom ezt hamarabb tudta, mint én, mert paprikapalántáit penicillines vízzel locsolta. Utána olvastam, a növények növekedés üteme kristályos Penicillintől kétszeres lesz, az akkor ismert legerősebb szertől a Geopentől tizenkétszeres. Nem csoda, ha a mezőgazdaság felhasználja ezen anyagokat a profit növelésére. Csakhogy így több hátrányos dolog is történik.


1.    Az antibiotikumok kis mennyiségben ugyan, de bejutnak a szervezetünkbe, ahol a kórokozók az alacsony dózis miatt nem pusztulnak el, inkább rezisztenciát fejlesztenek ki ellenük. Ezt a képességüket egymás közt is átadhatják.


2.    A probiotikus flóra mindig érzékenyebb, mint a patogének, így előbbiek gyorsabb kipusztulása, kiszorulása magyarázza utóbbiak térnyerését, hiszen a „jó” baktériumok is termelnek antimikrobiális anyagokat, amivel féken tartják a betegségeket keltő társaik, sőt a gombák szaporodását is gátolják a szervezet bármely pontján (így a bőrön, a szájban vagy épp a hüvelyben), hiszen az általuk termelt anyagok a bélből felszívódnak, így a vérrel minden szövetünkbe eljuthatnak.


3.    Ha nyomokban folyton antibiotikum (és más idegen anyag) van ételeinkben, ne csodálkozzunk a kideríthetetlen okú, „idiopátiás” csalánkiütéseken és egyéb allergiás, immunológiai tüneteken!


A bőrgyógyászok egyik "keresztje", a csalánkiütés megoldása néha csak komplex kezeléssel oldható meg. Német kollégák ajánlatára használjuk az ún. "müncheni sémát". Ez a szokásos, viszketés elleni antihisztamin hatású gyógyszerek mellett antibiotikumot, gombaölőket és féregűző szereket tartalmaz. Ezt a kúrát lehet kiváltani pl. egy komplex parazitaölő készítménnyel, ami egy baktérium, gomba, vírus és féregellenes gyógynövényalapú tabletta.