Kezdőoldal |
Vitaminok

 

sztgy.jpg

"A vitamin olyan anyag, ami akkor okoz betegséget, ha nem esszük meg."

Dr. Szent-Györgyi Albert

Nobeldíjasunk képére kattintva egy 77 perces, mégsem unalmas, kiváló orvosokkal készült, izgalmas és tartalmas  videót nézhet meg a vitaminok fontosságáról.

Egyetemi éveim alatt több alkalommal "találkoztam" a vitaminokkal. Másodévesen e témából szigorlatoztam ötösre és a gyermekgyógyászati államvizsgán is a vitaminokat húztam ki a tételek közül, ami szintén ötösre sikerült. Mindkét feleletem túl könnyű volt számomra, és úgy éreztem, a vizsgáztatók sem tudnak többet a témáról. Sebészet államvizsgán az előttem felelő medika elbukott, mert Kulka professzor hiányolta a sebgyógyulást segítő tényezők felsorolásából a C-vitamint és a cinket.

A vizsgák izgalma hamar elszáll. 10 évet töltöttem el úgy a Bőrklinikán, hogy ezek a létfontos elemek soha sem jutottak eszembe, mert soha nem adtunk a betegek gyógyulásának segítésére sem vitaminokat, sem nyomelemeket. Ma nem tudom, mi a helyzet volt munkahelyemen?

Utólag szégyellem, hogy magánpraxisom első 11 évében én sem tulajdonítottam nagy jelentőséget a vitaminoknak, ásványanyagoknak és nyomelemeknek a betegeim gyógyításában, inkább csak családomnak ajánlottam. Talán leginkább amiatt volt ez így, mert egyrészt az orvoslás egyszerűen kitagadta a vitaminokat a gyógyításból, másrészt én nem szoktam semmit sem ráerőltetni a páciensekre, hiszen nem tudom, mit engedhetnek meg maguknak anyagilag.

Igen, az egészség anyagi kérdés lett. A rendszerváltás első vesztesei a vitaminok, mai megnevezésükkel táplálék kiegészítők voltak: azonnal megszüntették TB-támogatásukat. Manapság pedig a gyógyszeripar próbálja fékezni forgalmazásukat, mert hibás felfogásuk szerint konkurrenciát jelentenek a gyógyszereknek. Pedig a vitaminokat szintén gyógyszergyári körülmények között állítják elő a gyártók, akik arra is figyelnek ma már, hogy minél természetesebb kivonatokat készítsenek, s nem olyan ásványanyagokat tartalmazó készítményeket gyártanak, mintha a követ nyalnánk, hanem kelátkötésű, jól felszívódó vegyületeket, melyeknek plusz érdeme, hogy gátolják toxikus vetélytársaik beépülését is a szervezetbe.

Zárójelben megjegyzem, a konyhasón, a nátriumkloridon kívül kevés az a vegyület, amit anorganikus formában fel tud használni a szervezet. Hiába oldódnak jól vízben, nem tudunk velük mit kezdeni. Ha különböző lúgosító és egyéb szerek forgalmazói ismernék a biológiát, tudnák, még a növények sem képesek szervetlen ásványokat testükbe építeni, csak azután, hogy a gyökérzetükön élő talajbaktériumok és gombák szerves formájúvá alakítják azokat. Mi tehát a vitaminokon és más fontos vegyületeken kívül az ásványanyagokhoz, nyomelemekhez csak úgy jutunk, ha az biológiailag hasznosítható formában, szerves kötésben kerül növényi vagy állati eredetű táplálékainkból szervezetünkbe. Az ivóvízben lévő anorganikus ásványok pedig a közhiedelemmel ellentétben inkább csak az ízért felelősek, számottevő jelentőségük nincs anyagcserénkben. E szervetlen sók inkább a kőképződésben játszanak sajnálatos szerepet.

cseppko.jpg

A különböző készítmények összetételének felsorolásánál gyakran találkozunk meglepő dolgokkal is. A szervezet számára fontos réz bevitelére pl. jó vízoldékonyságú rézszulfátot tesznek legtöbb, olcsó táplálék kiegészítőbe, amit más néven rézgálicként vagy kékkőként szoktunk emlegetni, és ugye tudja az olvasó, ez permetezőszer tulajdonképpen. Szerencsére nem túl roxikus, de hát hogy kerül pl. gyermek vitaminokba?

Azután ott vannak a színezékek és egyéb adalékok, melyek közül sok erősen allergén (pl. a Sunset Yellow, tartrazin, amarántvörös, ertitrozin, titán-dioxid, a különböző vasoxidok stb.) Ha ilyen komponenseket lát egy készítményben, lehetőleg ne is vegye meg! Sajnos, mindegyik jól reklámozott tabletta (így a kismama vitaminok) mellett szinte valamennyi gyógyszer is tartalmaz ilyen adalékanyagokat (amiből sok kicsi sokra megy - az egészségünkre). Úgy tűnik, az engedélyező hatóságok inkább a vitaminok mennyiségének korlátozására figyelnek, mint a veszélyes adalékokra, amikről hiába kérdezné orvosát, gyógyszerészét, hiszen gyakran még a gyógyszerek összeférhetetlensége sem ismert előttük, mit tudnának akkor a segédanyagokról?

A vitaminok felfedezése nagy reménnyel töltötte el a kutatókat, hogy velük számtalan - ha nem mindegyik - betegség megelőzhető, gyógyítható lenne. Szinte minden élelmiszert azonnal elemezni kezdtek, mennyi bennük a vitamin, ásványanyag, nyomelem, s azóta is listák készülnek róluk. A szomorú, hogy mérgezett világunkban az élőlények maguk is kevesebb alkotóelemhez jutnak, s a fontos anyagokat saját életben tartásukra felhasználva egyre szegényebb forrást jelentenek számunkra. Ma 1000 mg C-vitaminért 15 darab narancsot kellene frissen szedve megennünk naponta (az aszkorbinsav kétnaponta felére bomlik le tároláskor), miközben az őskori leletekből tudjuk, elődeink akár 8000 mg-hoz is hozzájutottak a bogyókból, gyökerekből, a vadászott húsból naponta!

Alábbiakban a vitaminokról adok közre egy "korszerű" listát a napi minimum szükségletről. Mivel napjainkban egyre több rákkeltő anyagot, toxint, növényvédőszert, antibiotikumot tartalmaznak ételeink, italaink, hadd vegyem el a kedvét annak a vegetariánusnak, aki esküszik arra, hogy ő egészségesen táplálkozik.

Ahhoz, hogy a fent említett anyagokat közömbösítse a szervezet, sokkal több vitaminra és egyéb antioxidánsra van szükségünk, mint a szokásos vitamin-táblázatok szerkesztésének idején - akár 10-15 évvel ezelőtt. Nem tudunk  tehát olyan mennyiséget elfogyasztani ezen anyagokat tartalmazó élelmiszereinkből, hogy azokból elég vitamint, ásványanyagot, nyomelemet juttassunk szervezetünkbe a káros hatások kiküszöböléséhez.

Érdemes tehát a most kövtkező gondolatokon elmerengeni, s hozzáteszem, ez csak a napi C-vitamin szükségletünk szemszögéből nézi a problémát!

merleg.jpg

"Ha pontosan megértjük a vitaminok működését és megfelelően alkalmazzuk őket, akkor az emberi szenvedést olyan mértékben tudjuk majd csökkenteni, amit ma még a legnagyszerűbb agy sem képes elképzelni"

Dr. Szent-Györgyi Albert

Mennyi az annyi?

Ha már szükségünk van a C-vitamin állandó pótlására, mennyit fogyasszunk belőle? A "Mennyi C-vitamin elegendő naponta?" kérdés heves vitákat vált ki. Az általánosan elfogadott adag a régebben a skorbut megelőzésére javasolt napi 60-80 milligramm, de ez a nézet napjainkban tarthatatlan. Ha csak ennyi C-vitamint fogyasztunk naponta, akkor tulajdonképpen állandóan a szubklinikai skorbut állapotában élünk.

A mai átlagember tápláléka nem tartalmaz elegendő C-vitamint, a táplálékból csak akkor juthatnánk kielégítő mennyiséghez, ha visszaköltöznénk az esőerdőbe. Nemrégiben végzett felmérések szerint napi 250 milligramm C-vitaminra van szükségünk. Még újabb tanulmányok azt sugallják, hogy naponta 500 milligrammot kell fogyasztanunk. Ez a mennyiség látványosan csökkenti a rákos megbetegedések, a szív- és érrendszeri problémák, vagyis a halálozás kockázatát.

Linus Pauling és munkatársai szerint napi 10 gramm C-vitamin feltűnően növeli a rákos betegek túlélési idejét. Azt állítják, hogy a szív- és érrendszeri károsodások mutatói javulhatnak ekkora adag aszkorbinsav hatására, sőt, az immun- és a neuroendokrin rendszer megfelelő működéséhez is szükség van ennyi C-vitaminra. A fölöslegben felvett aszkorbinsav - vízoldékony lévén - könnyen távozik a vizelettel.

Joggal mondhatnánk tehát: ha túl sok aszkorbinsavat fogyasztunk, csak elpocsékoljuk. Hallani olyan nézetet, hogy ezzel a világ legdrágább vizeletét állítjuk elő. De vajon mennyi az a túl sok? Dr. Michael Colgan nagy létszámú csoporton végzett vizsgálata szerint az emberek egynegyede napi 1,5 gramm C-vitamin fogyasztása után érte el a vese ürítési küszöbét, a páciensek több mint fele napi 2,5 grammnál, és akadt négy személy, akiknél napi 5 gramm volt a határ. Mégis, ha a bevitt C-vitamin napi adagját 50-ről 500 milligrammra növelték, megkétszereződött a vérplazma aszkorbinsav-szintje, s a napi 5 grammot elérve újra megkétszereződött.

Vajon károssá válhat-e a túlzott adagú C-vitamin? A vesekőképződésről, a húgysavszint növekedéséről, a túladagolt C-vitamin okozta skorbut jellegű betegségről szóló jelentések egyelőre megalapozatlannak bizonyultak. A nagy dózisú aszkorbinsav igazából csak a bélrendszerre lehetne veszélyes, de erre sem találtak bizonyítékot. 14 éven keresztül vizsgáltak 11 000 pácienst, és megállapították, hogy a bélrendszer aszkorbinsav tűrőképessége egészséges emberekben 10-15 gramm C-vitaminig terjed, 30 és 60 gramm között van a közönséges náthában szenvedőkben, míg rendkívül súlyos fertőzés esetén 199 gramm fölé emelkedik. A legjobb gyógyulási eredményt akkor érték el, amikor legalább 3 vagy több gramm C-vitamint adagoltak minden negyedik órában.

Szerencsénkre a C-vitamin az ember számára az egyik legkevésbé toxikus vegyület. Több mint 3000 személy kapott különféle adagú - 10 grammtól a bélrendszer tűrőképességének felső határáig terjedő mennyiségű - C-vitamint, s nem észleltek mérgezésre utaló tüneteket.

Mennyi lehet az optimális napi C-vitamin-szükségletünk? Az aszkorbinsav-szintézisre képes állatok naponta 3 - 15 grammnyit termelnek ebből a molekulából. Ha ezt átszámítjuk egy 70 kilós ember testtömegére, az jön ki, hogy nekünk valahol 1 és 10 gramm/nap között állapítható meg a C-vitamin szükségletünk. Ehhez képest a mai átlagember jó, ha napi 80-100 milligramm C-vitamint fogyaszt.

A megfelelő adagot nagyban befolyásolják az életkörülmények. Ha valaki sok alkoholt fogyaszt, szennyezett levegőjű városban él, rendszeresen szed szalicilsav-származékokat tartalmazó gyógyszert vagy dohányzik, egyszóval az életét meghatározza a stressz, tanácsos az adagot akár 10 grammra is növelni. Dohányosok esetében minden egyes elszívott cigerettára 50 milligramm C-vitamint kellene számolni.

A C-vitamin tehát valóban különleges: Szent-Györgyi Albert szerint nem is vitaminként, hanem élelmiszerként kellene fogyasztanunk. Azt mondja, tekintsük az aszkorbinsavat háztartási cikknek. Kilós kiszerelésben kellene árusítani, s az üzletekben egy sorban álljon a cukorral, a liszttel és a sóval. Szent-Györgyi naponta 1 gramm C-vitamint evett 84 éves koráig. Akkor tüdőgyulladás döntötte le a lábáról, s az adagot 1-ről 8 grammra emelte, és hamarosan felépült.

A neves táplálkozáskutató, dr. Michael Colgan 5 grammot fogyaszt, a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling adagja napi 10-18 gramm volt. Jómagam a téli napokon 1-2 grammot szoktam bevenni.

Braun László cikkéből

vita.jpg

Alábbi táblázat az ún. RDA értékeket tartalmazza. Ezek többszörösét ajánlják a korszerű kutatások tükrében. A FDA eddig is pl. legkevesebb napi 1.000 NE-t ajánlott a D3-vitaminból. Magyarországon 2012-től  a javasolt napi dózis 2.000 NE naponta! A vitaminok komplex anyagcsoportot jelölnek néha, így egységes dózisuknak a NE-t (Nemzetközi Egység) adják meg legtöbbször a mg vagy mcg helyett. A táblázat bal oldalán lévő képek a vitaminok kristályos formáját mutatják mikroszkóp alatt.

 

A-vitamin (retinol)
Hiánya: a szem, a bőr és a nyálkahártya kiszáradásához vezethet, látásromlást eredményezhet. Fő forrásai: máj, tengeri hal, tej és tejtermékek, margarin, tojássárgája, saláta, petrezselyem, paraj, sárgarépa, barack. Zsírban oldódó vitamin Napi szükséglet Nők:800 μg (szoptatás alatt 1300 μg)
vitamin_a.jpg
B1 (tiamin)
Hiánya: ideggyengeség, szívgyengeség, étvágytalanság formájában jelentkezhet. Fő forrásai: máj, élesztő, hántolatlan rizs, korpás búza, zabliszt, földimogyoró, sertéshús, hüvelyesek. Vízben oldódó vitamin Napi szükséglet Nők:1,3 mg Férfiak:1,5 mg
vitamin_b1.jpg
B2 (riboflavin)
Hiánya: szájzugrepedést, bőrgyulladást, gyomor-bélrendszeri tüneteket, valamint visszamaradást okoz a növekedésben. Fő forrásai: tej, máj, tojás, élesztő, olajos magvak, hüvelyesek. Vízben oldódó vitamin Napi szükséglet Nők:1,5 mg Férfiak:1,8 mg
vitamin_b2.jpg
B3 Niacin (nikotinsav)
Hiánya: pellagra, napfénynek kitett bőrfelületek elszíneződése, nyelv- és bőrgyulladás, hasmenés, súlyos esetben szellemi leépülés. Fő forrásai: máj, sovány hús, szárnyas, teljes kiőrlésű gabona, hüvelyesek, kemény héjú gyümölcsök, burgonya. Vízben oldódó vitamin Napi szükséglet Nők:15 mg Férfiak:19 mg
vitamin_b3.jpg
B5 Pantoténsav
Hiánya: rendkívül ritka, a lábujjak zsibbadását és bizsergését okozza. Fő forrásai: mindenféle hús és növényi táplálék, különösen a máj, hentesáru, tojássárgája, aszalt és keményhéjú gyümölcsök. Vízben oldódó vitamin Napi szükséglet Nők:4-7 mg
vitamin_b5.jpg
B6 (piridoxin)
Hiánya: idegességet, álmatlanságot, zsíranyagcsere-zavart, bőrproblémákat idéz elő. Fő forrásai: máj, hús, tejtermékek, korpa, borsó, uborka, kisebb mértékben a tej, a tojás. Vízben oldódó vitamin Napi szükséglet Nők:2 mg Férfiak:2,2 mg
vitamin_b6.jpg
B9 Folsav (folát)
Hiánya: a fehérvérsejtek megfogyatkozását okozhatja. Jelenléte segíti a vas és a B12-vitamin felszívódását. Fő forrásai: leveles zöldségek (pl. paraj), máj. Vízben oldódó vitamin Napi szükséglet Nők:200 μg (terhesség alatt: 400 μg) Férfiak:200 μg
vitamin_b9.jpg

B12 (ciano-kobalamin)
Hiánya: vészes vérszegénység, idegrendszeri zavarok formájában jelentkezik. Fő forrásai: növények nem tartalmazzák, a szükségletet kizárólag állati eredetű élelmiszerekkel lehet fedezni, melyeknek csaknem mindegyikében megtalálható a B12. Vízben oldódó vitamin Napi szükséglet: Nők:2 μg, Férfiak:2 μg

vitamin_b12.jpg
C-vitamin (aszkorbinsav)
Hiánya: fáradtságérzéssel, szélsőséges esetben skorbut kialakulásával jár, növekszik a fertőzésekre való hajlam. Erős dohányosok fogyasszanak sok C-vitamint! Fő forrásai: csipkebogyó, zöldpaprika, citrom, narancs, alma, káposzta, brokkoli, burgonya. Vízben oldódó vitamin Napi szükséglet az RDA szerint: Nők:60-65 mg (dohányosoknak legalább 100 mg) Férfiak:60-65 mg (dohányosoknak legalább 100 mg) A valóban javasolt minimális bevitel 1000-2000 mg lenne, Szent-Györgyi és Pauling szerint inkább 3000-4000 mg, sőt gyermekeknek és idősöknek 6000-8000 mg!
vitamin_c.jpg
D-vitamin (kalciferolok)
Hiánya: a csontok fejlődési zavarát okozhatja. Gyermekekben angolkórt, felnőttekben csontlágyulást idézhet elő. Fő forrásai: hal, halmájolajok, máj, tojás. Fontos a napfény hatása a bőrre! Zsírban oldódó vitamin Napi szükséglet: Ha a bőrt napfény éri, elegendő D-vitamin képződik; a kimozdulni képtelenek étrendje napi 10 μg-ot tartalmazzon! Csontritkulás és rákellenes védőhatásra napi 2.000 N.E. szedése esetén számíthatunk.
vitamin_d.jpg
E (tokoferolok)
Hiánya: izomsorvadáshoz, idegrendszeri megbetegedésekhez vezethet. Főbb forrásai: gabonamagvak csírái, növényi olajok. Zsírban oldódó vitamin Napi szükséglet Nők:12 mg Férfiak:12 mg. A teljes antioxidáns hatás eléréséhez nagyobb adagra ( 400-1200 NE) van szükség.
vitamin_e.jpg
F-vitamin
Hiánya: különböző bőrbetegségek (ekcéma, pattanások) formájában jelentkezik. Főbb forrásai: növényi (búzacsíra, napraforgó, szójabab) olajok, dió, mandula, avokádó. Zsírban oldódó vitamin
vitamin_f.jpg
Biotin vagy B10 illetve H-vitamin
Hiánya: hajhullást, bőrbetegségek kialakulását vonja maga után. Fő forrásai: tojássárgája, máj, vese, dió, tej. Vízben oldódó vitamin Napi szükséglet Nők:10-200 μg Férfiak:10-200 μg
vitamin_h.jpg
K (fillokinon)
Hiánya: vérzékenységet okoz. Fő forrásai: brokkoli, káposzta, fejes saláta, paraj, tejtermékek, máj. Zsírban oldódó vitamin Napi szükséglet Nők: 70 μg Férfiak: 80 μg
vitamin_k.jpg

“Valamilyen ismeretlen ok folytán a természet a magyar pirospaprikát a legcsodálatosabb aszkorbinsav-raktárral látta el.” (Szent-Györgyi Albert)

szent_.jpg  pritamin.jpg

 

Vitaminnal a rák ellen - C-vitamin-injekciók lassíthatják a rákos daganat növekedését

linus_pauling.jpg


Az 1970-es évektől folynak kutatások, amelyek a C-vitamin esetleges daganatellenes hatásával foglalkoznak. Scot Ewan Cameron és a Nobel-díjas Linus Pauling (lásd. fenn!) úgy találta, hogy a C-vitamin képes gátolni a tumorok növekedést. Eredményeiket azonban felülírták későbbi vizsgálatok, így a Mayo-klinikán végzett kutatások, amelyek a terápia alacsony hatásfokáról számoltak be.
Mark Levine, a bethesdai National Institute of Health kutatója szerint, aki eredményeiről, az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of National Academy of Science-ban számolt be, a C-vitamin hatásos, de csupán igen magas dózisokban, amelyeket intravénásan juttatnak be a szervezetbe: ebben az esetben az aszkorbinsav akár 50 százalékkal képes csökkenteni az egereknél a hasnyálmirigy-, petefészek- és az agydaganat súlyát és növekedési rátáját. Az agresszív tumorfajtákban szenvedő rágcsálóknak naponta intravénásan vagy a hasüregbe fecskendezték a C-vitamint, ily módon garantálva az aszkorbinsav magas koncentrációját. Mark Levine magyarázata szerint szájon át adagolva lehetetlen elérni a C-vitamin magas koncentrációját.

"Amikor magas C-vitamin-tartalmú élelmiszereket fogyasztunk, amelyek napi szinten 200 miligrammnál több aszkorbinsavat tartalmaznak - például két narancsot és egy adag brokkolit -, a szervezet meggátolja, hogy a vérben túl magas legyen a vegyület szintje" - magyarázta Mark Levine. A kutatás váratlan eredményekkel szolgált.

A C-vitamint hagyományosan antioxidáns vegyületként tartják számon, amely megvédi a sejteket az úgynevezett szabadgyökök káros hatásától. Ám amikor a kutatók az aszkorbinsav tumorellenes hatását vizsgálták, kiderült, hogy az effektus a daganatsejteket körülvevő folyadékban képződő hidrogénperoxidnak köszönhető. Az egészséges sejtekre a C-vitamin nem gyakorolt semmiféle hatást.

Következésképp a C-vitamin nagy dózisokban a várt antioxidáns hatás helyett prooxidánsként viselkedett, szabadgyökök és hidrogénperoxid képződését segítve elő, amelyek a kutatók feltételezése szerint megölik a tumorsejteket.

A vitaminok, antioxidánsok szedését ma még korlátozza a gyógyszeripar. Hogy mégis inkább táplálék kiegészítőt, s ne gyógyszert szedjünk, azt sok, neves tudós állítja, így Dr. Csizmadia G. imre professzor is, aki a Mindentudás Egyetemén tartott előadást " Hol az egészség - gyógyszereinkben vagy táplálékainkban" címmel.

A felvételt itt megnézheti:


A nagydózisú C-vitamin és a vesekő

 

vesekovek.jpg


Mivel napjainkban egyre több mérgező (gyakran rákkeltő) vegyületet, toxint, növényvédőszert, antibiotikumot tartalmaznak ételeink, italaink, emiatt nincs olyan ember, aki egészségesen tudna táplálkozni. Ráadásul a szervezetnek a fent említett anyagok közömbösítésére sokkal több vitaminra és egyéb antioxidánsra van szüksége, mint a legtöbb orvos által ismert vitamin-táblázatok szerkesztésének idején - akár 10-15 évvel ezelőtt. Nem tudunk olyan mennyiséget elfogyasztani ezen anyagokat tartalmazó élelmiszereinkből, hogy azokból elég vitamint, ásványanyagot, nyomelemet juttassunk szervezetünkbe a káros hatások kiküszöböléséhez.

Érdemes tehát a most következő gondolatokon elmerengeni, s hozzáteszem, ez csak a napi C-vitamin szükségletünk szemszögéből nézi a problémát!

Az, hogy mennyi C-vitamin elegendő naponta, a tudósok és orvosok között is heves vitákat vált ki még mindig. Az általánosan elfogadott adag a régebben a skorbut megelőzésére javasolt napi 60-80 milligramm, ám ez a nézet napjainkban tarthatatlan. Ha csak ennyi C-vitamint fogyasztunk naponta, akkor tulajdonképpen állandóan a skorbut szubklinikai állapotában élünk. Egyébként sem lehet meghatározni senkinek a minimum és maximum beviteli dózisát, mert a szükséglete a nap folyamán is változhat annak függvényében, hogy milyen körülmények között él, van-e stressz hatás, környezeti ártalmak, egyéb betegsége?

Bár Szent-Györgyi Albert szerint legalább 1 000 mg C-vitamin bevitele lenne kívánatos mindenkinek, sőt Linus Pauling inkább 7-8 grammot ajánlott naponta, sokan attól féltik a betegeket és az „egészséges” vitaminszedőket, hogy a túlzott aszkorbinsav-bevitel vesekövet okoz náluk. Ennek magva abból adódik, hogy az aszkorbinsav metabolizmusának végterméke az oxálsav a leggyakoribb vesekő, a kalcium-oxalátkő okozója lehet.

A legtöbb kutató viszont állítja, nem oxálsav, hanem dehidro-aszkorbinsav (DHHA) formájában ürül a veséken keresztül a C-vitamin.

Lássuk, milyen megfigyelésekre alapozták a kutatók különféle feltételezésüket! Az időrendiséget meghagyva azokat a megállapításokat emelem ki, melyek a nagydózisú C-vitamin adagolást veszélyesnek tartják. Mint látni fogjuk, ez a kisebb része a megfigyeléseknek, mégis ezeknek van máig nagyobb visszhangjuk.



1946. McCormick: véleménye szerint a C-vitaminhiány az oka a testben a kőképződésnek.

1954. Lamden és Chrystowski megfigyelése alapján a 4 000 mg alatti dózisban  szájon át adott a C-vitamin nem növeli az oxalát-kiválasztást.

1958. Hodgkinson: A csökkent kalcium-bevitel emeli az oxalát felszívódását a bélen keresztül.

1960. Tallquist és Vaananen vizsgálatai szerint a rebarbara fokozza az oxalát-ürítést.

1961. Long and Carson: szájon át szedve a C-vitamint az DHHA-ként ürül.

1962. Zarembski és Hodgkinson megállapította, a Rebarbara, spenót, petrezselyem, citrusfélék és a tea gyakori oka lehet a vesekőnek.

1964. Kalliala and Kauste szintén igazolta, a rebarbara fokozza az oxalát-ürítést.

1966. Takenouchi: kísérleteiben kimutatta, a C-vitamin 80 %-a DHHA formájában ürül.

1969. Zarembski and Hodgkinson szerint a szardínia és a hering is fokozza az oxalát-képződést.

1973. Hagler és Herman úgy találta, a C-vitamin magas dózis esetén, szájon át adva emeli a Ca-oxalát kő kockázatát.

1973. Hagler és Herman vizsgálatai azt mutatták, a zselatin, egyes aminosavak (triptofan, fenilalanin, aszpartamsav, tirozin, treonin és aszparagin) valamint a kreatinin, purinok, glukóz és más szénhidrátok és más, meghatározatlan anyagok is okozhatnak oxalát-szint emelkedést.

1973. Hagler és Herman később úgy találták, az egyik legegyszerűbb aminosav, a glicin a legfőbb oka az oxalát-képződésnek.

1974. Cameron és Campbell: 3 000 - 4 000 mg dózisban adtak szájon át C-vitamint, mellékhatásként Puffadást, hasmenést, átmeneti görcsöket tapasztaltak.

1976. Wilk Az általánosan jellemző 100 mg C-vitamint + 300 mg segédanyagokat tartalmazó készítményekben a hamisan a C-vitaminnak tulajdonított mellékhatásokat utóbbiak okozzák. Azaz a segédanyagok gyanúsabbak.

1977. Tiselius és Almgard szerint a szájon át adott C-vitamin nyomán emelkedik a vizelet oxalát-szintje.

1979. Creagan: 10 000 mg C-vitamint adott szájon át placebo kontroll vizsgálataiban 123 előrehaladott rákbetegségben szenvedő betegnél. Enyhe hányinger éppúgy előfordult a C-vitamin adásakor, mint a placebónál

1979. Ludvigsson dupla vak kísérlete kapcsán azt találta, az 1 - 24 hónap után követés során a betegeknél lényeges mellékhatás nem jelentkezett.

1979. Basu is igazolta a C-vitamin DHHA-ként ürül a vizeletben.

1980. Hatch szerint a magas C-vitamin bevitelre emelkedik a vizelet oxalát-szintje.

1981. Cathcart: 200 000 mg-nyi dózisban, szájon át adott C-vitamint AIDS-ben. Mellékhatást nem észlelt.

1981. Schmidt a szájon át magas dózisban adott C-vitaminról úgy vélekedett, inkább a megváltozott oxalát-anyagcsere az oka, ha vesekő képződik. Ő is azt tartotta, nem mindig metabolizálódik oxaláttá a C-vitamin.

1981. Hughes megfigyelése szerint a szájon át adott nagydózisú aszkorbinsav hatására emelkedett a vizelet oxalát-szintje, egy (!!) betegnél vesekő jelentkezett.

1982. Kalokerinos 300 000 mg adagban adott C-vitamint szájon át, következményként krónikus jó egészséget tapasztalt.

1982. Bussey 400 - 4 000 mg C-vitamint adott dupla vak kísérletben, per os, 1 - 24 hónap után követéssel nem talált mellékhatást.

1982. Hanck szerint szájon át adva a C-vitamint nincs mellékhatás.

1983. Lux és May 500 - 5 000 mg aszkorbinsavat adtak szájon át betegeiknek, nem észleltek mellékhatást.

1983. Fituri kísérleteiben 8 000 mg C-vitamint adagolt szájon át egészséges egyéneknek. A 8 fős csoportot megfigyelve azt tapasztalta 1 hét után, nem emelkedik a vér és vizelet oxalát-szinje.

1984. Cathcart 25 000 - 125 000 mg aszkorbinsavat adott betegeinek szájon át. Hasmenés, gyomorégés jelentkezett néhány esetben.

1984. Cook 2 000 mg C-vitamint adott szájon át 16 - 24 hónap-ig. 4 esetben vashiány alakult ki.

1985. Cathcart 4 000 - 200 000 mg aszkorbinsavat adagolt szájon át AIDS-ben. 11 000 fő 14 éves után követése eredménye: javulás az általános állapotban, mellékhatásként 3 esetben múló bőrpír jelentkezett.

1985. Moertel 10 000 mg-nyi C-vitamin bevitellel végzett, placebo kontroll per os vizsgálatokat végzett vastagbél rákos betegeknél. A 100 fő 2,5 - 15,5 hónapos kezelése során a  mellékhatás: néhány esetben gyomorégésről számoltak be a páciensek.

1986. Melethil szerint 500 - 5 000 mg aszkorbinsavat szájon át adva nincsen mellékhatás.

1986. Gaker és Butcher C-vitamint + antibiotikumot + vízhajtót adott szájon át egy 81 éves nőnek. Ennek eredményeként extrém nagy veseköve feloldódott. Mellékhatást nem észlelt.

1986. Gotz vizsgálatai szerint kutyában a lipoic acid csökkenti az oxalát-kristály képződését.

1988. McKeown-Eyssen 400 - 4 000 mg C-vitamint adott betegeinek szájon át, a dupla vak kísérlet 1 - 24 hónapig tartott. Mellékhatást nem észlelt.

1988. Brox véleménye szerint 500 - 5 000 mg aszkorbinsav szájon át nem okoz panaszokat.

1988. Singh PP, Sharma DC, Rathore V, Surana SS 60 mg C-vitamint adott szájon át 3 hónapig. Megfigyelése szerint az L-aszkorbinsav (ez a természetes forma) magnéziummal és citráttal csökkenti a kőképződést. A magas savszint csökkenti a kalciumkő kiválását. Mellékhatást nem tapasztalt.

1990. Godeau és Bierling véleménye: 500 - 5 000 mg C-vitamin szájon át adva nem okoz panaszokat.

1990. Mai 2 000 mg aszkorbinsav mellé 6 mg szelént + 480 mg E-vitamint adott betegeinek 5 héten át.  A placebót szedőknél fejfájás jelentkezett. Az aszkorbinsavat kapók közül 10 páciensnél arcpír jelentkezett.

1991. Taylor 400 - 4 000 mg C-vitamint adott dupla vak per os, 1 - 24 hónapig tartó vizsgálatában. Mellékhatást nem észlelt.

1991. Osilesi vizsgálataiban az 1 - 24 hónapig magas dózisban adott aszkorbinsav a dupla vak per os kísérletben nem váltott ki mellékhatásokat.

1991. Davies és munkatársai kimutatták, hogy az aszkorbinsav DHHA formájában ürül. A C-vitamin metabolizmus útja: 1. A C-vitamin  (aszkorbinsav) DHAA-vá (dehidro-aszkorbinsavvá) alakul.  2. A DHAA diketogulonsavvá alakul. 3. A diketogulonsav  lixonsavvá, xilózzá, treonsavvá vagy  oxálsavvá (oxalát) alakul.

1992. Rose and Bode szintén igazolta, az aszkorbinsav DHHA formájában ürül.

1992. Urivetzky és társai szerint 100 - 2 000 mg dózisban adott aszkorbinsav A Ca-oxalát kő kockázatát emeli.

1993. Cathcart szájon át AIDS-ben magas dózisban C-vitamnint 20 000 fős anyagában. Javulás észlelt az általános állapotban. Mellékhatásokról nem számolt be.

1993. Reaven szerint biztonságos a 500 - 5 000 mg szájon át adott aszkorbinsav.

1993. Bode szintén azt találta, a vizeletben DHHA ürül a C-vitamin szedése nyomán, és nem oxálsav.

1993. Belfield és Zucker 500 - 8 000 mg C-vitamint adott állatkísérletben kutyáknak, melyeknek hólyagköve feloldódott a vesekő C-vitaminra. Mellékhatásról nem számolt be.

1993. Curhan szájon át nagydózisú C-vitamint 45 619 férfinek. Szerinte a magas kálcium-bevitel csökkenti a panaszt okozó vesekő kockázatát! Mellékhatást nem figyelt meg.

1994. Jayanthi véleménye, az aszkorbinsav magas dózis esetén, szájon át adva, egészségeseknél nem okoz vesekövet.

1994. Jayanthi patkánykísérletekben azt találta a lipoic acid csökkenti az oxalát-kristály képződését.

1994. Wandzilak 1 000 - 10 000 mg C-vitamint adott szájon át 15 fős csoportjának 5 - 5 napig. 2 páciensnek hasmenése volt.

1995. Bendich és Langseth szájon át adott 400 - 4 000 mg-os adagokban C-vitamint dupla vak kísérletükben 1 - 24 hónapig. Mellékhatást nem észleltek.

1995. Sharma és Mathur szerint 500 - 5 000 mg-nyi aszkorbinsav szájon át adva nem okoz panaszokat.

1996. Curhan GC, Willett WC, Rimm EB és Stampfer MJ 250 - 1 500 mg C-vitamint adott szájon át 45 251 egészséges férfinek. 6 év után vizsgálata szerint 751 esetben (1,66% -ban) alakult ki a betegekben vesekő. (Hazai adatok szerint a magyar lakosság 2-3%-a szenved vesekőbetegségben.)

1996. Levine 1 000 mg, szájon át adott aszkorbinsav hatására 7 főnél enyhén emelkedett oxalát és húgysav-ürítést tapasztalt.

1997. Gerster szerint viszont magas dózis esetén, szájon át adva a C-vitamint csökken a vesekő kockázata.  Mellékhatásról nem számolt be.

1997. Curhan szintén nagy beteganyagon, 91 731 nő esetét vizsgálta, akiket szájon át kezelt C-vitaminnal. Megfigyelése szerint a magas kálcium-bevitel csökkenti a panaszt okozó vesekő kockázatát.

1997. Gerster H. 100 - 1 500 mg C-vitamin + B6-vitamin adása csökkenti a vesekő kockázatát. Mellékhatást nem észlelt.

1998, Bass dupla vak vizsgálatban a szájon át adagolt C-vitamin koraszülötteknél biztonságos.

1998. Auer véleménye: a glyoxylat és a glycolat az elsődleges oka az oxalátnak. Nem egyértelmű az oxalát C-vitamin-eredete.

1998. Grases megállapítása: a szabadgyökök kálcium-oxalát kristály kiválásához vezetnek, a C-vitamint ezt akadályozza meg.

1998. Auer 4 x 1 000 mg aszkorbinsavat adott szájon át 5 napig betegeinek. Szerinte nem emelkedik a vesekő kockázata.

1999. Curhan szájon át 85 557 egészséges nőnek adagolt C-vitamint, 14 év utánkövetése nyomán azt találta, a 85 557 főnél 1 078 esetben (1,26% -ban) alakult ki vesekő. (Hazai adatok szerint a magyar lakosság 2-3%-a szenved vesekőbetegségben.)

1999. Simon and Hudes: 1,0 mg/dl aszkorbinsav-vérszintnél 28%-kal csökken a vesekő kockázata férfiaknál. Mellékhatásról nem számolt be.

1999. Gokce 500 - 2 000 mg C-vitamin dupla vak, placebo kontrollos per os adása kapcsán leírta, 21 érbetegénél 30 nap után javult a keringés a brachiális erekben. Mellékhatást nem tapasztalt.

2000. Ogawa véleménye szerint a glyoxylate és a glycolate az elsődleges oka az oxalát-képződésnek.

2000. Schwille megállapította, a C-vitamin csökkenti a vesekő-képződést az arra hajlamos egyénekben is.

2001. Casciari 50 000 mg aszkorbinsavat adott intravénásan végstádiumú rákos betegeknek. Nem találta toxikusnak az adagot.

2001. Massey szerint a kakaó, csokoládé, répafélék, paprika, búzafélék, pekándió, földimogyoró, okra, fagyasztott bab és citromhéj okozhat leginkább vesekövet.

2001. Morton 100 - 5 000 mg-nyi C-vitamin adagolás retrospektív tanulmányában a kezelést kapott 994-ből 277 nőnél azt találta, 12,4 évnyi vitaminszedés sem okozott panaszokat, viszont javult keringés a brachiális erekben.

2002. Selvam megállapította: az antioxidáns terápia csökkenti a vesekő-képződést.

 


 

Mesterséges vitaminok


synthetic_apple.pngprism.jpg

Az igazsághoz tartozik még, hogy a vitaminkészítmények zöme ma mesterséges alapanyagokból áll, aminek az a következménye, hogy csak kb. 20 %-uk szívódik fel a bélcsatornában. Nem tudjuk, ez a töredék rész vajon nem okoz-e problémát a szervezetben, lévén a mesterséges molekulák jobbra forgatók, míg a testünk a balra forgató molekulákat használja (lásd a különféle aminosavakat: pl. L-karnitin, L-aszparagin vagy a hormonokat: L-tiroxin, neurotranszmittereket: L-DOPA stb.). Egy kivétel akad, abból csak a jobbra forgató formát használják sejtjeink, ez a glukóz vagy találó néven dextróz.

A másik gond a C-vitaminnal, hogy ellentétben az állatvilág képviselőivel, melyek közül csak néhány (pl. a gyümölcsevő denevér és a tengerimalac) képtelen az aszkorbinsav előállítására, a mi mellékvesénk tárolni sem képes azt. Ez az oka, hogy a bevitt, vízoldékony C-vitamin 70-80 %-át mindenképp kiürítik a vesék. A megoldás az, hogy lassan felszívódó formában viszik be az aszkorbinsavat a készítményekbe, ami egész nap fokozatosan juttatja a szervezetet a fontos anyaghoz. Segíti ezt a hatást, ha bioflavonoidokat, elsősorban P-vitamint (kémiai nevén rutint) adnak a tablettákhoz. A szintén Szent-Györgyi Albert által felfedezett vitamin szinte a hagyma héjához hasonlóan védi az aszkorbinsavat a lebomlástól, oxidációtól, így a kombinált készítmények, melyek tulajdonképpen utánozzák a C-vitamin természetes „csomagolását”, biztosítják az egyenletes és teljes felszívódást, hasznosulást.

A könnyen oldódó készítmények – pl. a pezsgőtabletták – ezért nem lehetnek értékes vitaminforrások, sőt magas sótartalmuk miatt néha pont ellenkező hatást váltanak ki: nemhogy segítenék a rugalmas rostok képződését, inkább szürke hályogot, katarakát okoznak.

Érdemes tehát olyan készítmények közül választani, melyek fokozatos felszívódásúak (angolul: time released).

A legtöbb piacon levő vitamin, amit most gyártanak,  inkább szintetikus vitamint tartalmaz, mint teljes vitaminokat, amit zöldségből vagy gyümölcsből nyernek, mivel a szintetikus vitaminokat olcsóbb  előállítani. A mesterséges vitaminok veszélyesek lehetnek az egészségünkre. Például a C-vitamin szintetikus formája megvastagíthatja a koszorúerek falait 2,5-szeresen, ami szívbetegséghez vezethet. A többi vitamin szintetikus formája is legalább ennyire veszélyes lehet.

Ahhoz, hogy a testünk fel tudja szívni például a C vitamint, a szervezetnek be kell szereznie az egész ételkomplex többi részét (a bioflavonoidokat) úgy, hogy "elrabolja" a saját kollagén szövetéből a hiányzó elemeket, még inkább kimerítve így a test vitaminkészletét.

A „tört” vagy „töredék” vitaminok (szintetikus vitaminok) kialakítanak egy kábítószerszerű reakciót a szervezetben, serkentik az idegsejtek működését, kiváltják az eufória és az energia   pillanatnyi megnövekedését, de hosszú távú kárt okoznak a testnek. Kimutatták, hogy ez megnöveli a rák, a születési hibák és szívbetegségek kockázatát.

Még egy tényt kell megemlíteni, amikor a szintetikus vitaminokról beszélünk. Nem mindegy, milyen segédanyagok vannak e tablettákban, amik általában a gyógyszerek 99%-ában előfordulnak. Régen csak olyan ballasztanyagok fordultak elő a készítményekben, melyek a kis hatóanyag mellett a tabletták, kapszulák, pilulák zömét alkották ugyan, de legalább semlegesek, ártalmatlanok voltak. Manapság a különféle E-számok tömkelege fordul elő a gyógytermékekben, gyógyszerekben is, melyek közül nem egy (pl. titán-dioxid, lauril-szulfát stb.) rákkeltő, de legalább is veszélyes anyag. (Az OÉTI és az OGYI állásfoglalása szerint a hazánkban forgalmazott ilyen segédanyagok nincsenek az európai rákkeltők listáján, így nem veszélyesek....???)

A legújabb kutatások ezek elkerüléséhez arra irányulnak, hogy ha lehet, csak a hasznos anyagokat, vitaminokat tartalmazzák a készítmények, melyek ezáltal inkább a folyékony halmazállapotúak lesznek pl. spray formájában vagy kanalas szerekben, esetleg sűrítményekben. Az ilyen kiszerelés előnye a szájnyálkahártyán történő gyors felszívódás, hasznosulás, hátránya viszont a gyors kiürülés.

Mindent összevetve érdemes a vitaminokat eredeti formájukban (lehetőség szerint biotermékekből) bevinni, és a fokozottabb igényt megbízható készítményekkel kielégítve természetes eredetű táplálék kiegészítőkkel biztosítani. Sajnos, ezek a szerek nem a legolcsóbbak, de még mindig kevesebbe kerülnek, mint a vitaminhiányok kapcsán kialakult különböző betegségek kezelése, gyógyszerei.




Sok vita van a D-vitamin körül, hogy véd-e a ráktól vagy sem? Jó-e, ha napozunk? Nézzük, a macska hogy oldja meg a D-vitamin problémát? Lenyalja a szőrét, így a tisztogatás mellett D3-vitaminszintjét is biztosítja.

Szent-Györgyi Albert mit mondott?

"A vitamin olyan anyag, ami akkor okoz betegséget, ha nem esszük meg."

Az ún. "Codex Alimentarius" létrehozói, a vitaminokat, ásványanyagokat és növényi hatóanyagokat gyógyszer kategóriába akarják besorolni, amivel korlátozni lehet fogyasztásukat. Hogy ez mit jelent, nézze meg az alábbi filmet!

 

 

ver_sziv.jpg

Ismét nyakon csípték az egyik „főbűnöst”!

A D-vitamin hiánya nagy szerepet játszik a magas vérnyomás, és a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásában!

Az utóbbi időben a nemzetközi orvosi szaksajtó legtöbbet emlegetett vitaminja: a D-vitamin. "Ennek oka, hogy a D-vitamin-hiány világjelenség" - nyilatkozta dr. Halmy László belgyógyász, az Elhízástudományi Társaság elnöke.

Világszerte egyre több kutatócsoport foglalkozik a D-vitamin-hiány egészségre gyakorolt következményeivel.

A vérben fellépő D-vitamin hiánya a szívre is negatív hatással van. Összegyűjtöttük a leghitelesebb kutatási eredményeket, amik a D-vitamin szív– és érrendszerre gyakorolt hatásait vizsgálták, és megállapították, hogy hiánya komoly problémák okozója lehet.

  • A Third National Health and Nutrition Examination 2001 és 2004 között vizsgálta a D-vitamin-hiány és a koszorúér betegség, illetve a szívelégtelenség közötti kapcsolatot. A D-vitamin-hiány mértéke és a szív-és érrendszerbetegségek súlyossága között egyértelmű volt az összefüggés. Mind a koszorúérbetegségek, mind a szívelégtelenség, a stroke és a perifériás érbetegségek esetén bebizonyosodott, hogy minél nagyobb a hiány D-vitaminból, annál súlyosabb valamennyi fenti kórkép.
  • Európában több mint 3300 beteg állapotát nyomon követve elsősorban a szívelégtelenséggel való szoros kapcsolat igazolódott be.   Az élettani, biokémiai vizsgálatok során igazolódott, hogy a D-vitamin-hiány hozzájárul a szívizomszövet megvastagodásához, majd tágulatához. Hosszú távon ez a folyamat vezet a szívelégtelenséghez. Szintén igazolták, hogy a súlyos D-vitamin-hiányban kialakult szívelégtelenség kezelésénél alkalmazott megfelelő mennyiségű D-vitamin által az elváltozás visszafordítható volt!
  •  Klinikai vizsgálatokkal kimutatták azt is, hogy a D-vitamin adagolásával csökkenthető a magas vérnyomás is!
  •  Az is beigazolódott, hogy a D-vitamin-hiány növeli a kalcium lerakódását az érfalban, tehát hosszú távon érelmeszesedéshez vezethet.
  •  A Health Professionals Follow Up vizsgálatban 18 225 férfit követtek nyomon, és azt találták, hogy a D-vitamin-hiányosaknál a szívinfarktus kockázata 2,5-szer nagyobb volt, mint az egyébként hasonló paraméterekkel rendelkező társaiknál.

Ezek után nem kérdéses, hogy mindenkinek, akinek szív– és érrendszeri problémái vannak, illetve akinek a családjában előfordult már bármikor ilyen betegség, különösen oda kell figyelni arra, hogy D-vitamin ellátottsága megfelelő legyen!

Összefoglalva az alacsony D-vitamin szint növeli:  

  • a magas vérnyomás, 
  • az érelmeszesedés és
  • a szívinfarktus 

kockázatát.

Érdemes kiemelt figyelmet szentelni idős rokonainknak. Esetükben a tanulmányok szerint fokozott mértékben lép fel D-vitamin-hiány, ami a szív- és érrendszer állapotára negatívan hathat.

Figyeld következő hírlevelünket! Hamarosan a csontritkulás és a D-vitamin-hiány együttes előfordulásáról szóló kutatások eredményeiről számolunk be.

Forrás:
A kutatási eredményeket az Orvosi Hetilap 2009/ 30. számának vonatkozó cikke (1397-1402-ig) szolgáltatja, melyeket a SOTE Kardiológiai Központ orvosai írtak (50 db szakirodalmi hivatkozással alátámasztva).

VITAMINHIÁNYOK BŐRTÜNETEI

 

ÁSVÁNYANYAG HIÁNYOK BŐRTÜNETEI