A másik lézerfajta nem építi, regenerálja a szöveteket, épp ellenkezőleg: roncsolja azokat. Sebészi lézereknek is hívják őket, hiszen a koncentrált sugárnyalábbal kitűnően lehet vértelenül vágni a bőrt és az alatta lévő képleteket.

Legrégibb típusuk a széndioxid-lézer (Co2) különösen alkalmas műtőeszköz, mert az általa kibocsájtott fény leginkább a vízmolekulákban nyelődik el, így bármilyen szövetnél alkalmazzák, a hőhatás a szöveti víz felforralásával azt eredményezi, hogy vérzés nélkül lehet vele dolgozni szinte bármilyen mélységig. Persze gyakorlat kell hozzá, hogy felesleges szervi sérülést ne okozzunk vele.

A később kialakított lézerek fénye más-más hullámhosszuk miatt más-más szövetekben, sejtek festékében nyelődik el, s ezáltal különböző betegségek esetén használhatjuk e készülékeket. Az argon-lézer pl. a vér piros festékében elnyelődő sugarakat bocsájt ki, ezért leginkább értágulatok, tűzfoltok megszüntetésére alkalmas.

A rubin-lézer kristálya olyan hullámhosszú fényt produkál, mely a sötét festékekben nyelődik el, s ennek hatására pl. a bőrfesték, a melanin károsodik - így kezelni lehet vele a szeplőket, egyéb festékhibákat, de a szőrszálak festékrétegében történő hőkárosodás tartós szőrtelenítésre is alkalmassá teszi.

A kutatások a lézerek szűk hatásspektruma miatt arra irányulnak, hogy kombinációval (neodínium-yag-lézerek stb) vagy a fény más optikai tulajdonságával (felvillanó, koncentrált energia: flash-lézerek) operálva még szélesebb körben, még kevesebb, felesleges roncsolással, károsodással járó készülékeket alkossanak.