|
 
|
A lézereket szinte feltalálásuk óta igyekeznek a gyógyítás szolgálatába állítani. Két alapvető típusuk közül először a szövetregeneráló tulajdonságú lágy lézereket (soft-lézer) kezdték használni, mivel megfigyelték, hogy a klasszikus készülék, a hélium-neon (HeNe) lézer hullámhossza biológiailag igen aktív.
Hatására a szövettenyészetekben a hám- és kötőszöveti sejtek, erek szaporodni, növekedni kezdtek, ezért elsősorban a sebgyógyulás gyorsítására alkalmazták. Kiderült, hogy a gyulladásos folyamatokat csökkentik, s mivel igen nagy energiával rendelkezik a lézerfény, mélyebb szöveteket is lehet vele kezelni, azaz hatásos fájdalomcsillapításra, izületi bántalmak kezelésére is.
A készülékek nagy mérete miatt később az elektronikai ipart hívták segítségül, s az ún. diódalézerek esetében el lehet mondani, hogy a műszer már egy tenyerünkön elfér, s ugyanazt a hatást lehet velük elérni. A kisebb lézerek így könnyebben használhatók például akupunktúrás pontok ingerlésére a test bármely részén. Alkalmasak ráncok, pattanások, lábszárfekély, hegek kezelésére, alkalmazhatók szájüregi problémák, herpesz, afta gyógyítására is.
|
A másik lézerfajta nem építi, regenerálja a szöveteket, épp ellenkezőleg: roncsolja azokat. Sebészi lézereknek is hívják őket, hiszen a koncentrált sugárnyalábbal kitűnően lehet vértelenül vágni a bőrt és az alatta lévő képleteket.
Legrégibb típusuk a széndioxid-lézer (Co2) különösen alkalmas műtőeszköz, mert az általa kibocsájtott fény leginkább a vízmolekulákban nyelődik el, így bármilyen szövetnél alkalmazzák, a hőhatás a szöveti víz felforralásával azt eredményezi, hogy vérzés nélkül lehet vele dolgozni szinte bármilyen mélységig. Persze gyakorlat kell hozzá, hogy felesleges szervi sérülést ne okozzunk vele.
A később kialakított lézerek fénye más-más hullámhosszuk miatt más-más szövetekben, sejtek festékében nyelődik el, s ezáltal különböző betegségek esetén használhatjuk e készülékeket. Az argon-lézer pl. a vér piros festékében elnyelődő sugarakat bocsájt ki, ezért leginkább értágulatok, tűzfoltok megszüntetésére alkalmas.
A rubin-lézer kristálya olyan hullámhosszú fényt produkál, mely a sötét festékekben nyelődik el, s ennek hatására pl. a bőrfesték, a melanin károsodik - így kezelni lehet vele a szeplőket, egyéb festékhibákat, de a szőrszálak festékrétegében történő hőkárosodás tartós szőrtelenítésre is alkalmassá teszi.
A kutatások a lézerek szűk hatásspektruma miatt arra irányulnak, hogy kombinációval (neodínium-yag-lézerek stb) vagy a fény más optikai tulajdonságával (felvillanó, koncentrált energia: flash-lézerek) operálva még szélesebb körben, még kevesebb, felesleges roncsolással, károsodással járó készülékeket alkossanak.
|
 
|
A lézerek késői, estleg káros hatásairól még mindig kevés cikk jelenik meg. Ennek egyik oka, hogy nem olyan régóta álnak az orvosok szogálatában, a másik, hogy túl drága készülékek ahhoz, hogy használóik a rossz tapasztalatokról is beszámoljanak, fontosabb a gépek árána megtérülése.
Ha viszont elgondolkozunk azon, hogyan is hatnak a lézersugrak, kezdjük belátni, hogy nem számoltunk a kedvezőtlen mellékhatásokkal. Amikor a bőrfestékben enyelődő fénnyel pl. a hámréteg legalsó sejtsorában ülő pigmentsejtek daganatait, a festékes anyajegyeket éri a lézersugár, ezek a sejtek szinte szétrobbannak az óriási energia besugárzástól. Az eredmény: elpusztul az anyajegy, mondhatnánk, ártalmatlan lesz. Sajnos, ez nem igaz. A valóságban sohasem semmisül meg az összes festéksejt, s amelyek megmaradnak, új anyajegyet produkálnak a hegben, mely nem ritkán épp a "kezelés" hatása vadabb ún. diszplasztikus, elfajulásra hajlamos formát vesz fel. Magam is operáltam már ilyen betegeket.
Pigmentált anyajegyét sohase engedjen lézerrel vagy elektrokauterrel leégetni!
A szintén a pigmentben elnyelődő fénnyalábbal dolgozó szőrtelenítésnél ugyanez a probléma léphet fel, de mivel ezeket a kezeléseket gyakrabban végzik, az is kiderült, hogy az égetések helyén esetleg maradandó pigmenthiányt, fehér foltokat erdményezhetnek. Szintén ez lehet eredménye a tetoválások eltávolításnak. Ilyenkor a fekete minta helyett a normál bőrszínnél világosabb minta marad hátra. Lézeres szőrtelenítés után elfajult anyajegyről ugyancsak lehet olvasni publikációkat, így legalább a pigmentált tumorokat kerüljék az epiláláskor!
A tetovációknál különös gondot kellene fordítani a pigmentált elváltozásokra. A festékszemcsék, s maga a tűszúrás kémiai ill. fizikai ingerek, gyulladások az lentigók, anyajegyek kóros elváltozását alakíthatják ki, mint a mellékelt ábrán, ahol a mintában lévő barna tumorból melanoma alakult ki. Ennek lézeres eltávolítása szintén malignus elváltozást eredményezhet. Ilyenkor csak a műtéti kimetszés jön szóba szövettani vizsgálattal.
  
|
|
|
