Fény nélkül bizony nincsen élet, s a bőr normál működéséhez, megfelelő immunitásához, a benne zajló D-vitamin képzéséhez szükséges az éltető napsugár.

Hosszan tartó fénykezelés esetén számolni kell a fény károsító mellékhatásaival. Ezek közül a legfontosabb és legveszélyesebb a rákkeltő hatás. Bőrrák (alapi sejtes rák, laphám rák, ritkábban melanoma) kialakulásának veszélye mindegyik fénykezelés esetén fennáll. Ennek esélye egyenesen aránylik a bőr által elnyelt sugárzási dózissal, ám ez minden ember esetén egyéni érzékenységtől is változhat, ami a bőrszín mellett számos, ma még ismeretlen faktornak köszönhető.

Akut mieloid leukémia, bőrrák, vakság (szürke hályog), májgyulladás és egyéb májkárosodás, vesekárosodás bevallottan kockázati tényező az ún. PUVA-kezeléseknél, melyeknél a beteg fényérzékenyítő növényi kivonatból készített 8-metoxipszoralent (8-MOP, Meladinine, Meladinina, Metoxalen, Oxsoralen, Oxsoralen-Ultra, Ultra MOP, Uvadex, Xanthotoxin, Methoxsalen stb.) tartalmazó tablettát vesz be a fénykezelés előtt. Ilyen szert a vitiligós és pikkelysömörös betegek kapnak az említett fénykezelésnél, melyet manapság inkább külső ecsetelésre váltanak, hogy csökkenjen a terápia számos, káros mellékhatása.

Az, hogy más, orvosi használatban engedélyezett (pl. az újszülöttek sárgaságának vagy egyes bőrbetegségek kezelésére alkalmazott) fényterápia szintén káros lehet, egyelőre nem publikálják a szakemberek, s további vizsgálatokat végeznek ez ügyben.

Mégiscsak jó a napozás!

Két nagyszabású metaanalízis (olyan elemzés, amely számos előző vizsgálat adatait, eredményeit összeveti, így alkalmas a közös vonások kiemelésére) felhívja a figyelmet a D3-vitamin jelentőségére a mellrák és a vastagbél-végbél daganat megelőzésében.

A Kalifornia Egyetem (University of California - San Diego) kutatói az elemzés során megállapították, hogy a vérben a D-vitamin (pontosabban a 25-hydroxyvitamin D - 25(OH)D -, ami a D-vitamin májban átalakult formája) magas szintje felére csökkenti a mellrák, és egyharmadára a vastagbélrák kockázatát.

Köztudott, hogy a D-vitamint legegyszerűbben a napozással termeli meg magának a szervezetünk.

Azok a személyek, akiknek a vérében a legalacsonyabb (13 nanogramm vagy kisebb milliliterenkénti) 25(OH)D szintet mértek, voltak kitéve a legnagyobb kockázatnak. A vér 25(OH)D szintjének növekedésével a rák kialakulásának kockázata csökkent.

A legvédettebbek a mellrák ellen az 52 nanogramm/milliliter D3-vitamin szintet elérõ személyek voltak.

Ez a szint megfelel napi 2000 NE (nemzetközi egység) D3-vitamin bevitelének, plusz napi 10 - 15 perces napozásnak, olyan feltételek mellett, hogy a fehérbőrű, nem lebarnult emberek testfelületének 50 %-át érje a napsütés.

A D vitaminnak a vastagbélrák-kockázatra gyakorolt hatását úgy vizsgálták, hogy 5 különböző kutatás eredményeit nézték meg a Kalifornia Egyetem Rákkutató központjának munkatársai. Ez esetben is a vér 25(OH)D szintjének nagyságát viszonyították a vastagbél-daganatos esetek előfordulásának számához. Mind az öt vizsgálatban egészséges személyek vettek részt, akiktől vérmintát vettek, elvégezték a tesztet a D-vitamin szint kimutatására, és 25 éven át követték figyelemmel a vizsgált személyeket, melyiküknél fejlődik ki vastagbél- vagy végbéldaganat.

Ugyanazt az eredményt kapták, mint a mellrák esetében: a magas D-vitamin szint csökkentette a daganat kialakulásának esélyét.

Azzal a különbséggel, hogy a D-vitamin védő hatása a vastagbél- és végbélrák ellen még sokkal nagyobbnak bizonyult, mint a mellrák ellen: kétharmaddal nagyobb esélye volt a daganat elkerülésére annak, akinek a vérében 46 nanogramm 25(OH)D-t mutattak ki milliliterenként.

A kutatók azt tanácsolják, hogy a szükséges 2000 NE D3-vitamint kombinált formában:

táplálékkal,
táplálékkiegészítővel
és napozással
érjék el.

D-vitaminban gazdag táplálék a hal, (tőke)halmáj, tojás, vaj, tejtermék.

D-vitamint csak az orvos írhat fel, viszont napozni mindenkinek lehet: a kaukázusi rasszhoz tartozó, fehérbőrű emberek napi 10 -15 percet napoztassák legalább a testfelület 50 %-át, ha az időjárás megengedi. Ha a bőr lebarnult már, vagy eleve barna bőrű az illető, akkor 25 perc is szükséges.

(Amennyiben a családban előfordult már nem-melanómás bőrrák, akkor a napozás nem javallott.)

Az, hogy az eddigi kutatások nem mutatták ki a D-vitamin védő hatását a rák ellen, a kutatók szerint azért volt, mert nem vizsgálták, mekkora mennyiségben kell a D-vitaminnak jelen lennie a szervezetben ahhoz, hogy ki tudja fejteni a védő hatást.

Forrás: EurekAlert