A bőr primer festékhiányával járó kórkép világszerte népbetegség (a lakosság 1,5 %-át érinti. Ennek ellenére nem érdemelt ki nagyobb figyelmet az orvoslásban, mert csak esztétikai panaszokat okoz. Igaz, 20-30 %-ban társbetegségek is kísérhetik: pajzsmirigy-gyulladás, gyomorsavhiány stb.

A jellegzetes fehér foltok leggyakrabban a hajlatokban, arcon jelentkeznek, s nemcsak esztétikailag zavarnak, az érzékeny, festékhiányos, védtelen bőrterületek könnyebben felégnek napon. Ez néha a betegség terjedését is provokálhatja, ezért legfontosabb kezelés a vitiligo esetén a fényvédők használata. (A manapság forgalmazott készítmények 20-50 SPF értékûek. Fontos tudni, hogy a divatos titán-dioxidtartalmú szerek maguk is károsíthatják a bõrt!) Kezelésére kevesebb erőfeszítést tettek eddig, s az is abból állt, hogy fényérzékenyítő anyagok külső-belső használatától remélték a fehér foltok bebarnulását. Súlyos mellékhatásuk (hólyagos, II. fokú égés, májkárosító, helyi rákkeltő hatás) miatt sohasem tanácsolom az ilyen szerek alaklmazását.

A hormonális okok miatt korábban - nem sok sikerrel - próbálkoztak a "mimikri", a színváltoztatás provokálásával, a tobozmirigyet aktivizálva. Újabban e betegségben is eredményeket értek el a xenonklorid-lézeres kezeléssel.

Az eddigi legeredményesebb terápiák (80 %) méhlepénykivonatot használnak arra, hogy a vitiligós területeken hiányzó pigmentsejteket visszacsalogassák a bőrbe. A legelső kubai készítmény mellett kanadaiak is megjelentek a gyógykozmetikai piacon, így várhatóan még többen tudnak hozzájutni a veszélytelen, mellékhatásokkal nem rendelkező szerekhez. Ezek hatását nem UV-sugarakkal erősítik, elég a betegnek infravörös lámpával kiegészítenie a szeszes illetve zselés bedörzsölést.

Bár 70-80 %-ban azért van remény a gyógyulásra, véglegesen akkor tűnnek el a foltok, ha nincsenek kiváltó okok, gócok a szervezetében, amik lakói (baktériumok, gombák) ellen nem kell túl sok oxigén eredetű szabadgyököt (hidrogén-peroxidot és hipoklórossavat = Hypo-t) termelni az immunsejteknek. E szabadgyökök ellen védenek az antioxidánsok, vitaminok, és szabályozzák mennyiségüket a peroxidáz enzimek. Utóbbiak működésében főként a szelén és a réz valamint a cink vesz részt. Vitiligo esetén ennek a rendszernek az öröklött gyengesége igazolható, melyet a fellángoló, de rejtett gyulladások túlterhelnek.

Ebből adódik, hogy könnyebb antioxidánsokkal elejét venni a sejtek autoimmun károsodásának, mint genetikailag manipulálni a szervezetet, amikor a hibák egyébként is több kromoszómát érinthetnek. A génterápia esetén alkalmazott vírusok, amikkel be lehet juttatni a javított/módosított DNS-t, emberen még nem túl biztonságos, bár a génmanipulált növényekből és állatokból is bejuthatnak a szervezetünkbe nem kívánatos géndarabkák. Ugyanez jelent veszélyt a „védő” oltásokkal kapscolatban is. (Megnyugtató, hosszútávú kockázatot, ársosdásokat kizáró vizsgálatok egyik esetben sem történnek.)

A külső szerek használata mellett elsősorban béta-karotint, D-vitamint, E-vitamint, szelént, cinket és rezet kell fogyasztania a vitiligósnak, hogy a pigmentsejtek regenerálódni tudjanak. Ezeket és C-vitamint szedjen olyan termékből, ami jól felszívódó, természetes vitaminokat, kelátkötésű ásványokat tartalmaz (Honlapom PARTNEREK címszó alatt talál ilyet), s ne tartalmazzon - mint a legtöbb gyógyszer és vitamin - rákkeltő adalékot: titán-dioxidot, laurylsuphatot!

A mikróbák folyamatos kontrollját, fékentartását pedig nemcsak antibiotikumokkal lehet biztosítani, hanem probiotikumok használatával, megfelelő táplálkozással.

http://www.rtlbulvar.hu/video/65076