Kezdőoldal |
Stressz, pánik, depresszió

"Testünk a kert, akaratunk a kertész"
William Shakespeare

Nagyon sok bőrbetegség hátterében ott áll a stressz, ami ha tartósan fennáll különféle belszervi vagy pszichés betegséget is kialakít, amiket szokás pszichoszomatikus kórképeknek is nevezni. 2001-ben találkoztam egy olyan készítménnyel, ami a mai napig a kedvencem, így elfogultan osztom meg a róla szóló írásokat.

Legkedvesebb gyógynövényem a Rhodiola rosea

rhodiola_rosea.jpg

A Rhodiola rosea 3000 méter magasban őshonos növény, aranygyökérnek vagy sarki gyökérnek is nevezik. Kelet- és Közép-Ázsia népei évezredek óta használják, egészségmegőrző hatását már az 1200 évvel ezelőtti tibeti írásos emlékek is megörökítik. Számos, különleges tulajdonsággal rendelkezik, melyek a többi adaptogén anyag fölé helyezik ezt a gyógynövényt.


Népi gyógyászati adatok szerint hatóanyagai támogatják a szervezet ellenálló képességét, enyhítik a stressz és feszült életmód okozta tüneteket, támogatják az idegrendszert, valamint általános roboráló hatással bírnak. A  készítmény további aktív összetevője a cink, mely hozzájárul az immunrendszer egészséges működéséhez, szükséges a normál sejtosztódáshoz, illetve a reproduktív szervek normál működéséhez. Általános közérzetjavító, segít fenntartani a szellemi frissességet, vitalitást kölcsönöz a szervezetnek. Különösen azok számára ajánlott, akik mindennapjaik során fokozott stressz hatásoknak, testi és/vagy szellemi megerőltetésnek vannak kitéve.


A Rhodiola rosea egy 12-30 cm magas, pozsgás levélzetű, sárga virágú, évelő növény, amely az északi sarkkör területén, a magashegységekben elterjedt, és Skandináviától Ázsiáig számos, általában 3000 m feletti, száraz, homokos talajú fennsíkon megtalálható. Gyökérzete vastag rizómából és 0,2-2 cm vastag mellékgyökerekből áll. Étrend-kiegészítőkhöz, gyógyszerekhez és kozmetikumokhoz általában a rizómát használják fel, ám a gyökérzet is számos jótékony anyagot tartalmaz. Aranygyökérnek vagy rózsagyökérnek is szokás nevezni, ez utóbbi elnevezés abból adódik, hogy rizómája és gyökere elvágva rózsaillatot áraszt.


A Rhodiolát már évszázadok, sőt, évezredek óta alkalmazzák a népi gyógyászatban. Első írásos emléke Kr. előtt 77-ből származik, Egy görög belgyógyász, Dioscorides írta le orvosságként. Az ókori rómaiak és görögök fáradtság ellen, a vikingek az állóképesség növelésére és másnaposság ellen használták, az eszkimók és a lappok hosszú vadászatok után rágcsálták előszeretettel a Rhodiola gyökerét, hogy bírják a hazafelé vezető utat. Mindezek ellenére felhasználásának Szibériában és a Távol-Keleten van – ha lehet ezt mondani – a legnagyobb hagyománya. Ezeken a területeken az állóképesség fokozására, az élethossz növelésére, depresszióra, sőt, a házasulandók erőnlétének fokozására és egészséges utódnemzésre alkalmazták, valamint különböző gasztrointesztinális-, tüdő-, valamint idegrendszeri betegségek esetén gyógyszerként. Rövid ideig még a rettegett „fekete halál” elleni csodaszerként is a köztudatban élt. A belőle készült kivonatok receptúrája hosszú évszázadokon keresztül szigorúan titkos volt, még a termőterületeit és begyűjtési helyét is csak a beavatottak ismerhették.


1961-ben Krilov, az Orosz Tudományos Akadémia professzora botanikai kutatásokat végzett az Altáj-hegységben. Ott fedezte fel, hogy a még ebben az időben is nagy titokzatossággal körülvett, csodanövényként számon tartott aranygyökér nem más, mint a Rhodiola rosea. E felfedezés után behatóbban, immáron elfogadott, modern tudományos módszerekkel is elkezdték vizsgálni. Kivonatáról kimutatták, hogy adaptogén hatású, és mentális, valamint fizikális értelemben is erősíti a szervezetet. Ezek a tulajdonságok különösen jól jöttek a ’60-as években zajló szovjet űrkutatási programnak, amelynek az asztronauták állapotát erősítő „csodaszerei” közé a Rhodiola rosea is hamarosan bekerült.


A Rhodiola nemzetségnek több mint 50 faja létezik. Hatóanyagaikat hat csoportra oszthatjuk: fenilpropanoidok, fenil-etanol származékok, flavonoidok, monoterpének, triterpének és fenolsavak. Mivel a „fenilpropanoidok (rozin, rozavin, rozarin)” csoport kizárólag a Rhodiola rosea fajban található meg, biológiailag ezért is igen jelentős (1986. Kurkin és Dubicsev).


A központi idegrendszerre való alkalmazását 1965-ben kezdték meg elsősorban a mentális erőnlét növelésére, a stressz leküzdésére és mint pszichostimulánst, az általános erőnlét fokozására. Megfigyelték, hogy azokra a területekre hat serkentően, melyek a figyelem, az emlékezés és a tanulás funkcióját befolyásolják. Mivel a Rhodiola fenolokban is igen gazdag, említésre méltó még antioxidáns szerepe is, mellyel segít kivédeni a szabad gyökök káros hatásait. A világ számos országában alkalmazzák gyógyszerként (például 1969 óta Oroszországban, 1985 óta Svédországban) gyógyhatású termékekben, illetve étrend-kiegészítőkben.


A növény alkalmazási területének kiszélesítésére az utóbbi időben világszerte számos kutatást végeznek. Jó eredményeket érnek el például a kozmetikában, a kozmetológiában, ahol különböző öregedésgátló krémek, ampullák készülnek belőle.


Érdekes módon, éppen a legfejlettebb országokban, ahol a legnagyobb a jólét, ott jellemzőek a stressz okozta, testet-lelket nyomorító betegségek. Az amerikai polgárok például hosszú éveken át, fáradhatatlanul küzdenek az anyagi jólét megteremtésén, majd a megszerzett pénz jelentős részét - nemzeti szinten dollár milliárdokat - költenek pszichiáterre, hogy kigyógyítsa őket a túlzott elvárások, a teljesítmény centrikusság, a felgyorsult élettempóval járó stressz következményeiből. Ez lenne az igazi megoldás? Esetleg mesterséges izgató és nyugtató szerek? Aligha. Kár lenne a civilizációs ártalmakat civilizációs ártalmakkal tetézni. Létezik egy természet adta stressz-ellenszer, a Rhodiola Rosea.


A betegségek hihetetlenül nagy hányada, 80%-a kötődik a szervezetet ért stressz-hatásokhoz. Érelmeszesedés, magas vérnyomás, cukorbaj, depresszió, daganatos betegségek és még sorolhatnánk. Egy zsarnok főnök, egy utálatos kolléga, egy kiállhatatlan szomszéd, egy erőszakos idegen által okozott feszült helyzetre az emberi agy ugyanúgy válaszol, mint évmilliókkal korábban az ősember, az őt ért fenyegetésekre. A másodperc tört része alatt mobilizálja a szervezet biokémiai arzenálját, felkészülve a menekülésre, vagy a támadásra. A civilizált társadalmi környezetben, azonban már nincs mód levezetni a felhalmozott energiákat, a stressz-reakció nem alkalmas a problémák kezelésére. A feszültség halmozódik. Cselekvés hiányában megrekednek a biokémiai változások, felborítva ezzel a szervezet biokémiai egyensúlyát.


Stresszhelyzetben megindul az adrenalin és/vagy noradrenalin hormonok elválasztása. Az egyik a haraghoz, a dühhöz kapcsolódik, a másik a félelemhez. A test izmai egyszer csatára vagy gyors menekülésre vannak felkészítve, máskor az eredmény közel van a bénultsághoz, félelem hatására a test szinte lemerevedik. A különbség látszik az arcon, düh hatására kivörösödik, félelem hatására elsápad. A stresszre adott gyakori válasz a szorongás és félelem, a harag, amely agresszióhoz vezet. A visszafojtott sorozatos agresszió betegséget eredményez. Ha a stressz folyamatos, és az egyén nem küzd meg vele sikeresen, a fásultság depresszióba csaphat. A depresszió tehetetlen reménytelenség érzés.


Különös módon a modernkor népbetegségére, egy kelet-európai és ázsiai népek által évezredek óta ismert, a népgyógyászatban előszeretettel használt gyógynövény jelent gyógyírt. Tibetben már 1200 évvel ez előttről is vannak írásos feljegyzések az "aranygyökér", vagy "sarki gyökér" gyógyító hatásáról. Az Qing Dinasztia uralkodásának századaiban (1644-1911 i.sz.), a katonák folyamatosan fogyasztják erősítőszerként és életerő esszenciaként energiáik feltöltésére. Alkalmazták rossz hangulat ellen, krónikus fáradtság ellen, a nagy magasságokban jelentkező hegyi betegség ellenszereként, és mint serkentőszert a munkateljesítmény javítására is. Kínában a Rhodiola gyökerét, szívinfarktus megelőzésére alkalmazzák vértisztító- és vérkeringést serkentő hatása miatt. A mongol orvosok a rák kezelésére és a tuberkulózis orvosságaként írják fel betegeiknek. Az orosz népgyógyászatban évszázadokon keresztül eredményesen alkalmazták megfázásra, influenza jellegű betegségek kezelésére, a szív erősítésére és a szívszélhűdés elleni szerként. Hitük szerint, teájának napi fogyasztása 100 éves életkor elérését teszi lehetővé, és fogyasztóját megerősíti a testet és lelket ért káros hatásokkal szemben.


A múlt században orosz tudósok megállapították, hogy a Rhodiola hatóanyaga erősíti az ellenálló képességet, a szervezetből stressz reakciókat kiváltó fizikai, kémiai, biológiai hatásokkal szemben. Az adaptogén elnevezést is egy orosz tudós, Lazarev használta először 1947-ben. Ő olyan anyagként definiálta az adaptogént, mely képessé teszi az élő szervezetet a stresszkeltő anyagok közömbösítésére, az általános ellenálló képesség erősítésével. A Szovjetunióban készült kutatási anyagok publikált eredményei, mind megerősítik az idegpályák ingerület átviteli képességére, a központi idegrendszerre és a keringési rendszerre gyakorolt pozitív hatást.


2000-ben érdekes írás jelent meg egy nemzetközi orvosi szaklapban, egy Rhodiola kivonattal végzett kontrollcsoportos vizsgálatról. 56 fiatal és egészséges orvos és orvosnő teljesítményét vizsgálták, a megterhelő éjszakai műszak során. Több szellemi funkciót, rövidtávú memóriát, koncentrációképességet, az audiovizuális észlelést együttesen mértek, figyelve a fáradás jeleit az idő előrehaladtával. A csoport egyik része 170 mg Rhodiola kivonatot kapott. A Rhodiola-t szedők 20%-kal jobb szellemi funkciókat mutattak a vizsgálat két hete alatt, mint a kontrollcsoport.


A Rhodiola Rosea „hatóanyagkoktél” kiegyensúlyozó, a stressz hatását mérséklő és immunvédő hatást fejt ki. Javítja, vagy helyreállítja a szervezet betegségekkel szembeni ellenállását. Az immunrendszer és a hormonszint egyensúlyban tartásával, homeosztázist hoz létre a szervezetben. Az endogén ópioidok-nak nevezett fájdalomcsillapító, szívsegítő vegyületekkel védi a szívet a szabálytalan szívműködéstől, normalizálja a rendellenes szívverést. Erősíti a szervezet mérgekkel szembeni ellenállását. Növeli a szexuális energiát. Cukorbetegekben serkenti az inzulin előállítását. A Rhodiolában található rosavin és a salidroside hatóanyag növeli szerotoninszintet az agyban és így csökkenti, vagy eltünteti a depressziós állapotot. Védi a májat a mérgező anyagoktól. Elképesztően magas antioxidatív tulajdonságai alapján hatással van a rákos folyamatokra, kialakulás előtt és után. Javítja a sportolók teljesítőképességét és kitartását az összehúzó izomrostok tömegének növelése révén. Javítja az anyagcsere tartalékok kihasználását, az általános közérzetet, a szellemi frissességet, az emlékezetet és általában a szellemi teljesítőképességet.


A Rhodioláról valamennyi ismeretet tekintetbe véve elmondható, hogy antidepresszáns, rákellenes, szívet védő, keringést javító hatása van, és javítja a központi idegrendszeri funkciókat. Számos élettani folyamatra gyakorolt, összetett hatással igazi nagyágyúnak számít a stresszel szemben, emellett semmilyen mellékhatás nem ismert vele kapcsolatban. A hatóanyagait tartalmazó kivonat olyan természetes, mint az érintetlen környezet, ahonnan az "aranygyökér" származik.

sellye.jpg

"Mindenkit ér, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz." (Selye János: a stressz elméletének megalapozója, 1966.)

 

 A stressz a szervezet nem specifikus válasza a megszokottnál nagyobb igénybevételre, a szervezet természetes állapotát fenyegető veszélyre. Érdekes, hogy a váratlan és határtalan öröm éppúgy kiválthat stressz jellegű reakciókat, mint a veszélyes szituáció, a szervezet ugyanis hasonló izgalmi állapottal reagál. A stressz kiváltója lehet másokat is érintő környezeti hatás, zajártalom, levegőszennyezettség, természeti és egyéb katasztrófák, fizikai támadások, erőszak. De lehetnek hétköznapibb események és az egyén életének fordulatai is, pl. házasság, válás, mindennapi bosszúságok, munkahelyi konfliktusok, vagy az egyénből fakadó belső konfliktusok, döntési helyzetek.


Fenyegetettség hatására a test automatikusan felkészül a veszélyre. A meneküléshez vagy ellentámadáshoz szükséges energiát hatékony biokémiai eszközök bevetésével teremti elő. Mindenki számára ismerős jelenség a szívritmus gyorsulása, a pupilla kitágulása, a kiszáradó ajak, megfeszülő izmok. Néha még a hajunk is égnek áll, amin lehet mosolyogni, de figyeljük csak meg a megijesztett macska felborzolódó szőrzetét, ugye milyen félelmetes? Közben megindul az adrenalin és/vagy noradrenalin hormonok elválasztása is. A noradrenalin a haraghoz, a dühhöz kapcsolódik, az adrenalin pedig a félelemhez. Ha a noradrenalin dominál, a test izmai csatára vagy gyors menekülésre vannak felkészítve. Amikor az adrenalin dominál, az eredmény közel van a bénultsághoz, a félelem hatására a test szinte lemerevedik. A különbség látszik az arcon, düh hatására kivörösödik, félelem hatására elsápad. A stresszre adott gyakori válasz a szorongás és félelem, a harag, amely agresszióhoz vezet. A visszafojtott sorozatos agresszió sok problémához, betegséghez vezethet. Ha a stressz feltételek folyamatosak, és az egyén nem küzd meg velük sikeresen, ez fásultsághoz vezet, amely később depresszióba csaphat. A depresszió tehetetlen, reménytelen érzést kelt.


A legmeglepőbb az, hogy az "aranygyökér" képességei már több mint ezer éve ismertek az emberiség előtt - a stresszre gyakorolt hatására viszont csak az utóbbi időben derült fény. Tibetben már 1200 évvel ez előttről is vannak írásos feljegyzések jótékony hatásairól. Közép-Ázsia szinte valamennyi népgyógyászatában megtalálható. A néphagyomány úgy tartja, aki a Rhodiola rosea teáját naponta issza, száz évig él. Miért tartott ilyen sokáig, hogy számunkra is elérhető legyen ez a gyógynövény? Egyrészt a föld legzordabb, nehezen megközelíthető vidékén van az élőhelye, másrészt csak nemrég nyert tudományos eszközökkel bizonyítást a növény kivonatának összetett hatása. E szerint a Rhodiola rosea támogatja a szervezet ellenálló-képességét, hozzájárul a megfelelő szellemi és fizikális erőnlét fenntartásához, a keringési rendszer normális működéséhez és a sejtek oxigénnel és tápanyaggal való ellátásához. Növeli a szexuális energiát. A Rhodiola roseában található rosavin és a salidroside hatóanyag növeli a szerotoninszintet az agyban. A népi gyógyászatban szív és májvédő hatásáról is beszámoltak. Elképesztően magas antioxidatív tulajdonságai révén támogatja a sejtek szabad gyökökkel szembeni védekezését. Javíthatja a sportolók teljesítőképességét is és kitartását a fizikális teljesítőképesség növelése révén. Javítja az anyagcsere tartalékok kihasználását, az általános közérzetet, a frissességet, az emlékezetet és általában a szellemi teljesítőképességet.


A Rhodiola rosea a számos élettani folyamatra gyakorolt, összetett hatással igazi nagyágyúnak számít a stresszel szemben, emellett semmilyen mellékhatás nem ismert vele kapcsolatban és olyan természetes, mint az érintetlen környezet, ahonnan az "aranygyökér" származik.